Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Patek Erzsébet: Biztosítószerkezettel készített fibulák Pannóniából 501-515

neve rejlik e mögött a téglabélyeg mögött is. Ebben az esetben azonban inkább egy nyugati tartományból idekerült csapattest épít­kező nyomaival van dolgunk, mert attól eredhetnek a hasonló szövegű, Dorch-i tégla­bélyegek 25 is (Ala Dusitanorum ? . . . Lingo­num? . . . Lucensium? stb.). Figyelmet érdemelnek ezen téglabélyegek lelőhelyei. Savaria esetében az Itáliába vezető (»borostyán«) út védelmét szolgálhatta a csapattest építkezésével, ahol a dunamenti erődláncolat teljes megvalósítása előtt, vagy­is az i. k. u. I. század folyamán számolhatunk helyőrséggel. Az Aquincum-i polgárváros előtt, a Duna mellett pedig a legkorábbi (I. századi?) táborerődítmények egyikét létesít­hette ez a csapattest. IV. A »legio VMacedonica« Carnuntum-ban (Deutsch-Altenburg) ( ?). A »B« táblán 8. sz. alatt bemutatott téglabélyeg 26 olvasása bizo­nyosan : L V MA (az A-betűt beleírták az M-be), vagyis : L(egio) V Ma(cedonica). Ha valóban Carnuntum-ban került napfényre, aminthogy a Deutsch-Altenburg-i múzeum­ban másoltam le azt, akkor az »V. macedó­niai dandár« (legalább is egy különítménye) tevékenykedett, sőt építkezett is a quad— markomann határvidék ezen legfontosabb katonai támaszpontján, noha az eddig ismert adatok 27 szerint csak a világbirodalom keleti részeiben (Kisázsia és Balkán) látszott működni. Újabb vizsgálat alá kell vennünk ezekután egy másik Carnuntum-i téglabélyeget 28 is, amelyet eddig magángyár készítményének as RLiÖ. 13, 1919, Fig. 70, 237. hasi (Groller c, azonos kerek típusnak látszik). Lauriacum legió­táborhely Noricum tartományban. 26 A légiótól egészen hasonló típusok Dáciából : Szilágyi J., A dáciai erődrendszer helyőrségei. . . II. t. 35—36. Talán ugyanezt a bélyegtípust olvasták elferdítve a CIL III 11450. sz. alatt (lh. ennél is Carnuntum, a badeni múzeumban) is. A Corpus . . . munkatársának a megjegyzése elle­nére (»De légioné V Macedonica ne cogites«) fej­tegetéseink alapján mégis a Potaissa-i légiótól származtatjuk a szóbanforgó, megfejtetlen tégla­bélyeget. 27 A legio történetéhez : Ritterling, id. m. 1572—86. has. Táborhelyek : a syriai Berytus, az aldunai Oescus és Troesmis, Marcus Aurelius császár óta az erdélvi Potaissa (Torda). 28 RI4Ö. III. k., 1902, 114. has., XII. t. 25. sz. Szilágyi J., A pannóniai bélyeges téglák, XXXI. t. 38. Nyilván ezzel azonos: CIL III 15204, 7. (IVLIA DNAT). tartottak. Bz a bélyeg az L/V-betűpár után kétsorossá válik. Az első sorban még ez látható : IVLIO, alatta ennyi olvasható : ADNAT(o). Kiegészítése 29 szerintem a követ­kező : L(egio) V [M(acedonica) ] Iulio AdnatfoJ. A Macedonica-szóra kiegészítendő M-betűnek van hely a bélyegben, ha ugyan ki nem felejtette azt a bélyegzőt f faragó katonaelődünk. E szerint Iulius l|Adnatus (Adnamatus?) vagy Adnaius 30 (?) tisztes vagy tiszthelyettes irányításával vetették a legiókülönítmény tagjai az így 31 bélyege­zett téglákat. A »legio V Macedonica« hadjáratai törté­netében egy alkalom valóban kínálkozik, amikor Carnuntum-nál szerepelhetett. Az i. k. u. 170. előtti években résztvett egy »ex [pe­di]t(ione) Germ(anica«) 32 , azaz a római biro­dalomba mélyen betört germán törzsek elleni hadmozdulatokban. Carnuntum-i tégla­bélyegtípusai valóban az i. k. u. II. század derekára utaló sajátságokat 33 ) mutatnak. V. A wohors I Aelia sagittariorum« bélyeges tégláihoz? 1 29 Az alsó sorban az N és A-betűket egymásba írták, esetleg 4 betűt—ha itt ez a hosszabb szó olvasandó : Adnamat(o), — vagyis az N, A, M, A-hangjeleket. A bélyeg végén a kis o-betű megléte bizonytalan. A bélyeg feloldása azelőtt ez volt : Lu(cio) Iulio Adnat(o). 30 Az Adnamatus-Annamsitus személynév természet­szerűen fordulna elő kelta területen (Holder, Altceltischer Sprachschatz, 43. old.). Azonban Ad-natus is megállhat (C. Sacconius Adnatus, Holder, id. m. 44. old.; C. Sacco Adnatus : CIL XIII 1807, i. k. u. 241 után), amely lényegében azonosítható az Annaius-cognomen-nel (Krahe, Lexikon altillyrischer Personennamen, 6. old.). A kőfeliratokon egy elmosódott T könnyen olvas­ható I-nek. Schulze (Zur Geschichte latéin. Eigennamen) nem foglalkozik ezzel a személy­névvel. Thesaurus ling. Lat. »Adriatus« c.-hez : »cogn., ut videtur, Celticum«. Az Adnamatus­Annamatus névhez még : Bud. Rég. IV. k., 40. old. 31 Gondoljunk p. o. a »TEMP VRSICINO DVCE« hasonló szerkesztésű téglabélyeg-szövegekre. 32 A CIL III 7505 ezen adata ezzel megerősítést és közelebbi helymeghatározást nyert téglabélye­geink útján. 33 Kétsoros felügyelői név, a Potaissa-i első épít­kezésből eredő téglabélyegekkel való rokonság. 34 Ismertek már : RLiÖ- IV-, 116. old. 52/12 (COH I AE, az A és E felfordított és egybeírva); CIL III 14360, 3 (CoH . . AEL(?) S (A és E egybeírva); Kenner, Die arch. Funde aus röm. Zeit, 67. old., Fig. 42 és 44 (COH R. AEL SAG, több betű fejére állítva, P + R = R); CIL EGt 13501 ad n. 11371 (CoH RI E..S..); Arch. Ert. 27. k., 42. old. (COH I AEL SAG); CIL III 14360, 3 (CoH P AES, E = A.+E); CIL HI 11371 (CoH P AISA, L = L A = V); Arch. Ert. 1894. évf., 307. old. (COH . . . AS); CIL III 14360, 6 (CoR Eq SAG); CIL HI 11456 (C00PLISA). 519

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom