Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Patek Erzsébet: Biztosítószerkezettel készített fibulák Pannóniából 501-515
téglabélyegtár bővített, II. kiadása összeállításánál és átdolgozásánál vettem észre, hogy a bélyegkezdő L-betű (a EEGiók típusainál) sok esetben annyira C-szerű alakot mutat (»A« tab. 1., 2., 6., 9., 10.sz.tip .), hogy azt, ha önmagában állana (a IEGrövidítés másik két hangjele nélkül), akkor semmikép sem betűztem volna L-nek. Mivel azonban E és G következett a C-szerü, cifra Irbetû után, senkisem látta úgy, hogy ezeknél a téglabélyegtípusoknál szigorúan véve CEG-betűcsoport volna olvasandó. Azonkívül az »V« sorszámot sok esetben vésték ki fejére állítva bélyegzőfaragó katonaelődeink. Ezért a vitatott Március 15(Eskü)-téri téglabélyeget a következőképpen olvasom : L(egio) V 10 (via) I (pars). Kétséget csak az utolsó betű kiegészítésénél érzek. Azonban a Diocletianus császár utáni hadszervezetben a határmenti légiókat valóban pars-okra, önálló részekre osztották. 10 Azonban ismerünk Rittium-ból (Surduk) olyan téglabélyegtípust, 11 amelyen szerintem az L-betűt és az »V« sorszámot fejére állítva írták, O-betűjéből pedig egy kis ívdarab elmosódott. Ezeknek a helyesbítéseknek a figyelembevételével így olvasom ezt a téglaio A pars-okról más téglabélyeg végén is említés történt : EEG VII Cl, PAR(tium) GE(minarum), amint a CIL III 13814/a sz. bélyeget Polaschek Ehelyesen kiegészítette (Hist. Zschrift 165. k., 1. füzet, 131. old.). Nem gondolunk arra az erőltetett feltevésre, hogy a vitatott téglabélyeg (CAIOI) valamely CV(neus) . . . nevére lenne feloldandó, noha a 2.-ikbetű fejére állított V ( = U> hangjelnek is tekinthető volna. A »Iuppiter-féle V. ezred« testvéralakulata, a »legio VI Herculia« téglabélyege végén is találunk olyan jeleket, amelyek még megnyugtató megfejtésre várnak. Az »A« tábla 7. sz. típusban az x-betű jelentése alighanem ez : milliaria (»ezres«), ugyanúgy, mint a segédcsapattestek neveiben a császárkor első évszázadaiban. Különben a téglabélyegekben a nevek rövidítései gyakran végződnek magánhangzóval (»A« tábla 8. tip.), tehát a lO(via)rövidítés is megállhat. il »B« táb. 7. sz. tip. A tégla a zágrábi Nemzeti Múzeumban. Ilyen pásztorbotszerű betűt (CIL III p. 2566-7.) más esetekben I-nek, ill. T-nek is olvastak (CIL III 3180/b és 11779). Azonban az már kevésbbé valószínű, hogy a CIL III 11438 sz. téglabélyeg (T. IOBI) mindezek mintájára a (legio) I Iobi(a) hagyatékát képviselné (lh.: Carnuntum). Èz az újlegió ugyanis az Alduna vidékén (Scythia tartományban, Noviodunum-ban és Aegissus-ban) állomásozott, mint Diocletianus létesítménye. Bővebben : P. W.—R. E-, Legio c, 1407. has. (Ritterling). bélyeget : L(egio), V IOB(ia). A v-hangnak b-betűvel való írása gyakran előfordul. 12 A légió egyéb állomáshelyei 13 egy körzetbe esnek Rittium-mal. A most másként olvasott téglabélyeg (CAIOI) Budapesten kívül még Dunapentelén (Intercisa) is napfényre került, tehát a »legio V Iovia« az ottani katonai építkezésekhez is küldött (hajón) téglaszállítmányt, illetőleg az ott létesült táborerődítmény falain is dolgoztak (?) ennek a légiónak az osztagai. Felvetődhetik az a kérdés, vájjon korhatározó jellegzetesség-e az I^-nek C-szerű, cifra írása ? A képeinken bemutatott és egyéb példák 14 alapján megállapítható, hogy egyáltalán a más betűvé való átcifrázás egyelőre az i. u. IV. század íráscikornyájának látszik a téglabélyegek körében. Gondoljunk p. o. még Frigeridus dux téglabélyegeire (P = R, E = +). 1. kép. — Téglabélyeg, keleti csapattest neve II. Az »ata s(ecunda) Seb( .... ?)« Vác környékén. A váci (dunaszigeti?) »Bolhavár«ból 15 vittek be a váci múzeumba és a budapesti Nemzeti Múzeumba téglákat 16 , ezzel a bélyeggel : B E S S V L A. Szerintem értelmetlenség volna holmi Bessula-magángyár 12 P. o. Poetovio-Petobio (CIL XVI n. 155, anno 254). A CIL III tárgymutatói közel száz esetet hoznak fel (p. 2570 és 2676); 14503, 1. sz. alatt : IOB(i). Dessau, ILS, indices 809, 834—35. old. Fordítva is írták, ritkábban a b-hangot jelölték v-betűvel. A V = B kérdéséhez : Luzsénszky, A pannóniai latin feliratok nyelvtana, 4. old., jegyzet. Az antik világnyelvben, a »barbár görög«ben (KOIVYÍ) a béta és a v-hang egyenlőségéről : Moravcsik, A papiruszok világából, XIX. old. 13 Bononia, Burgenae, Castellum Onagrinum, Leonata. A »V Iovia« történetéhez : Ritterling, id. m. 1572 és Not. dign. Occ. 32, 44, 46. Az újlegió és az újcohors szervezetéhez : Grosse, Röm. Militärgeschichte . . . 233. old. 14 Szilágyi J., A pannóniai bélyeges téglák, VIII. 3., XXVII. 37., XXVIII. 56—-58. sz. tip. A LE VI HE téglabélyeg elején látható villaszerű L-betű azonban a császárkor mindegyik századában előfordul a téglabélyegekben. is A »Bolhavár«-akhoz : Budapest története 1/2. k., 1942, 757. old. (Nagy I,.). 16 Lt. sz.: 44/1882. Ed. az. 1. képet. 517
