Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Legújabban talált írásos emlékek Aquincum életéhez 451-472

C(oho)RS III SICAMB(rorum), azaz : »a III. sicamber (gyalogos) zászlóalj

84 . . .«. A germán sicamberek, sugamberekből legalább öt ilyen önálló zászlóaljat

65 (500 vagy 1000 fő) állítottak fel az ókori római birodalom hadseregébe. Ezen karcolatos tégla

66 egyáltalán az első tanúság erről a csapattestről, de különlegesen érdekes napfényrekerülése Aquincum-ban, mert az itt állott rómaikon városnak a neve Apianus és Bonfinius szerint Sicambria volt (nem pedig Aquincum), és ezt az az állításukat egy koholt felirattal

67 igyekeztek támogatni. Ez a felirat ügyetlen és felesleges hamisítás, amelyet még jó ügy érdeke sem indokolt, de téglakarcolatunk igazolja, hogy az egyik sicamber zászlóalj mégis Aquincum erődített táborában állomásozott egy ideig, ebben az esetben pedig itt valóban építkezhetett, csak persze Sicambria

68 nem lett Aquincum-ból. íráskarcolatos téglánk,

69 amennyiben nem játék vagy fogalmazási gyakorlat volt, betű olvasása okoz. Ez magában tekintve fordított S-nek látszik első megnézésre, de írónk az S-betűket előzőleg kétszer rendes tartásban írta, és különben sem fordított meg más betűt sem. Azonban az irogatás vége felé cifrázásba kezdett, így az I-hangjel után az A és azlVI (egybekapcsolva, ligatura) különös alakot nyertek, de már a C-betű felső szárát is elrántotta a következő betű fölé, mintha először itt akarta volna befejezni írnivalóját és az S-betűt eléje ejtett vonalkával Dszerűvé tette. 64 Feltűnő ezen germán alakulatok tagjaitól származó írásos emlékeken az, hogy a csapatnév írása mindig hibás. CIL, III 600 : cohors I Sygambrum ; VIII 9363 : c. Sigambrorum ; VIII 9393 : c(o)h(o)rtis quarte Sucambrorum pedis sing.; VIII 9045 : c. IUI Syngb. Tacitus : . . . Sugambrae cohortis . . . (Ann. IV. 47.). 65 Cichorius, P. W. R. E-, »cohors« c, 333—4. h. 66 Bélveges tégla sugamber cohors-tól : CIL. III 12529 (Moesia inf.): COH. I. SVG VE. Talán ezek az edénvbélyegek is suc(amber) köteléktől származnak": C • T • SVC, C • T • S ( C I L, III 12014; 546 ? 67 A CIL III a hamisított feliratok sorában 183 szám alatt közölte (p. 19) : Legio sicambrorum | hic praesidio col | locata civitatem | aedificaverunt | quam ex suo nomine Sicambriam | vocaverunt. Humanistáink azt állították, hogy ezt a feliratos követ akkor találták, amikor Mátyás király korában Óbudán Beatrix királyné palotája alapozási földmunkálatait végezték. 68 A sicamber nép történetéhez és lakóhelyéhez : Schönfeld, P. W.-R. E. »Sugambri« c, 659—662. h. (A Rajna jobbpartján, a Westerwald-tól É-ra). Suet. Octav. 21. c. A Sicambria-Aquincum kérdéshez még : Eckhardt S., Minerva VI., 1927, 157—201 o. (Egy középkori monda életrajza, franciaországi elterjedése, a magyar Sicambria^monda). 69 Más vélemény szerint ez a tégla barakfélén állhatott emlékkő helyett. A cohors III Sicanb(rorum) neve előtt ilvesf éle szöveget karcolhattak be a nyers téglasiv-feliratul szolgálhatott, tehát rendeltetését illetőleg is érdekes és ritka eset. Egyszerű, szegény katona vagy hozzátartozója sírját jelölhette ez az írásos tégla. A bennszülött segédzászlóaljak katonái e szerint (legalább részben) olyan sanyarú anyagi helyzetben éltek, hogy családjuk tagjainak, vagy esetleg maguknak is, nem voltak képesek kő-sírfeliratot készíttetni, hanem meg kellett elégedniök téglasírirattal. Még az egyszerű eltemetés költségeit is a bajtársak összetartása gyűjtötte össze. * Egy ep, hasábalakú téglán

70 a 14. képen közölt három sor bekarcolt írás olvasása

71 szerintem a következő : SAL (u) TI AV j VISVO | SAE(utans ? salve?) Azonban értelmes szöveget

72 mutat, meglepetésünkre, ez a bekarcolt írás akkor is, ha megfordítjuk a téglát, és a karcolatot visszafelé olvassuk: TVS [ CAS(s)I(i) T(ibertus) | AVITVS A szöveg e szerint megfordított helyzettéglába : [ad epulajm vagy [ad taberna]m contu. [lit] . . . Bennem azon feltevés ellen, hogy ez a téglaírás sírkövet pótolt, csak annak a megfontolása keltett volna bizonytalanságot, vájjon kéthárom nap alatt lehet-e írásos téglát kiégetni, hogy készen legyen az az eltemetés idejére. Várhelyi Rezső téglagyári igazgatót kérdeztem meg ez irányban való megnyugtatásunkra. Szerinte egy tégla kiégetése 2—3 nap alatt technikailag lehetséges, a rómaikori kezdetlegesebb égető kemencékben is. Bizonyosan olyan téglát vettek igénybe, amelyik már hosszabb ideje száradt a napon. Valóban aránylag széles és lapos vajatokat mutatnak téglaírásunk betűi, már pedig széles, lapos bevágódás a már félig-meddig kiszárított téglán marad a bekarcolásTnyomán. Szakértőnk hangsúlyozta, hogy 2—3 nap alatt, csapadékmentes napsütésben vagy műszárítóban kiszárad a tégla, két hét alatt pedig szellős, fedett helyen is. A mai körkemencében két nap alatt ég ki a tégla. Mindezek meggondolásával mégis téglasírfeliratnak hisszük írásos téglánkat. Sírfeliratszerű téglakarcolatokat különben ismerünk a szombathelyi (CIL III 11411) múzeumból és Carmmtum-ból is (ClIylH 11451). 70 Eh.: Krempl-malom (1928). Az ép later méretei : 26-5 x 26-3 x 4-7 cm. Az írásos mező 22-7 cm magas, 19-7 cm széles. Betűi magasságai 4-2-—7 cm között ingadoznak. 7i Az első sorban az S és az T között az A és az L, összekapcsolva. 72 Első próbálkozás téglakarcolatunk olvasásához : Bud. Rég. XII. k., 263. old. A L(ibertus)-szó kezdőbetűjét természetszerűleg szolgáltatja — a mi olvasásunkban — a lambdaszerűen írt A-betű. A folyóírás betűinél nem is meglepő, cikornyaszerű kacsok teszik lehetővé, hogy az L esetleg fejére állított T-t, a C-betű O-t jelenthet megfordított tartásban.