Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Legújabban talált írásos emlékek Aquincum életéhez 451-472

ben 73 folytatódik : »Avvisuus-nak üdvöz­letéül, üdvözli őt Avitus, Tuscassius fel­szabadított rabszolgája«. Szerencsét kívánó™ üdvözlő levéllel van talán dolgunk, amelyet szegény anyagi helyzetének megfelelően téglára írt 75 jobb sorsra érdemes, felszabadult rabszolga-elő­dünk? Vagy csak íráspróbálkozás, ill. játék ez? Különös értelmességet mutat libertus­ősünk, amikor ilyen talányt volt képes szerkeszteni, de az akkor fennálló társadal­mi 76 rendben képtelen volt (Avitus) olyan gazdasági helyzetbe felemelkedni, hogy üd­vözlő írásához értékesebb anyagot, táblát szerezhessen be? Kz a szegényes, szerencsét kívánó tégla­írás tehát esetleg az ókori értelmiség sanyarú, elnyomott helyzetének a tanúsága Aquin­cumból. Nem először fordul elő antik feliraton ez a név. 77 Illír (őslakos) 78 név. Viszont a másik két név (őslakos) keltákra 79 jellemző. Avitus volt gazdájának a neve Tuscassus 60 vagy Tuscassius. B szerint a volt illír rabszolga (Avitus) mellett megnevezve látjuk a kelta gazdát, Tuscassus-t és a szintén kelta Avvisuus-t, akinek lekötelezettje lehet illír ősünk. Áz illír őslakos tömeget politikailag és gazdasá­gilag elnyomó keltaság hatalma nyilvánul meg itt kicsinyben a két kelta úr és az illír szolga közti viszonyban. Az Aquincumi Múzeum jelenleg még öt darab íráskarcolatos téglát őriz. Kettőt ezek közül már közöltek 81 . A további három példány feliratait a 15—17. képeken mutat­juk be. Néhány betűből álló csonka szöve­geik értelmet nem nyújtanak. 82 73 Az olvasásban ezt a sorrendet kell tartanunk írástechnikai megfontolás alapján is. A folyó­írásban általában az írás és a sorok elején vetünk nagyobb, magasabb betűket, a sorok vegük felé keskenyednek. Már pedig ezen az alapon a saluti­szóval kell kezdenünk az olvasást. 74 Jókívánságot kifejező téglakarcolatok ismeretesek máshonnan is. így p. o. Carnuntum-ból (CIL IIT 14360, 5) és a nyugatpannóniai Kajárból (CIL III 11467). 75 A téglán a betűvájatok keskeny, mély bevágást mutatnak, tehát a még teljesen nyers, ki nem szárított agyaghasáb felületébe karcolta be Avitus gratulációját. 76 A szabaddá nyilvánított rabszolgák tömege (libertus-ok) és a szabadosok II.-ik nemzedéke (libertinus-ok) azonban olyan képviselőket is felmutat, akik iparűző vagy kereskedői ügyes­ségükkel kiemelkedően megvagyonosodtak. Pél­dákkal nem is kell szolgálnunk ehhez. 77Fl(ävius) Avitus: Bud. Rég. IV. k., 136. old., tehát Aquincum-ban is kedvelt. 78 Krahe, id. mű 14. old. 79 A Tusca és Casia szavak külön-külön kelták : Holder, id. mű 823. és 2020. old. Ez a szó így össze­téve még nem ismeretes. Az Avvisuus-uév sem fordul elő a CIL III cognomen-áttekintcsében. Azonban Holder (id. mű 315. old.) a kelta hely­nevek sorában Avisio-t ismer (Monaco és Nizza között). so Cassius gyakori önálló személynév (CIL III P­2385), ugyanígy Tuscus is (CIL HI p. 2415). Ilyen nevek : Casius, Casus egészen ismeretlenek a Corpus inser. Latin. III. k.-ében. 8i Rajzban minden megjegyzés nélkül : Bud. Rég. 1, 1889, 164. old. 82 Az utolsónak közölt íráskarcolat igen ritka típusú téglán található. A peremszegélyéktől eltekintve a téglácska szélessége és hossza 7—7, vastagsága 2—2-2 cm. Az egyik végén szabályos félkörű lyuk (átmérője 4-5 cm), de lehet, hogy a tégla eredetileg kétszeres nagyságú volt, a lyuk pedig teljes körformájú. Jahn (Anz. für Schweiz. Alterturnsk. 11, 1909, 308—311. o.) Vindonissa­ból (Windisch) említ ilyen fényáteresztő vagy szellőztető tetőtéglákat. Budapest Régiségei XV 465

Next

/
Oldalképek
Tartalom