Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

1 falának sarokpontjától keleti irányban 3 méterre a vázlat­rajz egy 60 cm széles és a szen­tély belseje felé 3 m hosszú­ságban benyúló ferde falat tüntet fel. Az ásatási jegyző­könyvben erről semmi köze­lebbit nem olvasunk. Marosi egészen szervetlenül rajzolta be ezt a ferde falrészt vázlatá­ba, bizonyára azért, minthogy nem tudott vele mit kezdeni. Az ásatásokon jelenlevő Len­csés József előmunkás szóbeli közléséből azonban sikerült annyit megtudnunk, hogy ez a ferde fal É. irányban, az északi hosszú falnak csupán a belső falsíkjáig terjedt és azzal azonos mély alapozással rendelkezett. Ebből az ada­lékból viszont az következik, hogy a ferde fal az északi hosszanti falhoz hozzá volt építve. 4 A szentély belseje felé ez a ferde fal egyenesen levá­gott falfelületben végződött és nem haladt tovább déli irányban. Csak sajnálnunk lehet, hogy az ásatások alkalmával nem vizsgálták meg, vájjon ez a kis falrész ennél a pontnál sarkosan megtörve kelet felé futott-e? így csak igen nagy valószínűséggel kockáztathatjuk meg azt a véleményünket, hogy ez a 3 m hosszú, ferde fal az északi podium nyugati mellvédfalához tarto­zott s ennek, a szentély hátsó falával szemben, zárófalát képezte. Ennek megfelelően a szentély déli részében egy hasonlóméretű pódium­falat vettünk fel közölt alaprajzunkon. 1. kép. — A sárkeszi mithraeum kiegészített alaprajza. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom