Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Nemeskéri János: A Fővárosi Képtár kertjében feltárt XI. századi sírok embertani leleteinek vizsgálata 401-415

Bzeknek a kísérő rajzoknak a segítségével az érdeklődő közönség legszélesebb rétegei előtt is elevenné változik a hajdan letűnt társadalmi közösségek élete. Miközben végigsétálunk a termeken, láthatjuk, hogy nem a pompás, csak egyes kiváltságosok számára készült, kvalitásos, művészettörténeti értékű darabokon keresztül hozta hozzánk közel a kiállítás a múlt társadalmainak történetét, hanem a mindennapi élethez tartozó tárgyakon keresztül elevenedett meg az előttünk élt társadalmak egészének teljes anyagi kultúrája. 1. kép. — »A Budapest múltja« kiállítás népvándorlás kori terme. 1946. »PETŐFI«-KIÁLL ÍTÁS A múzeumi munka fontos feladata, hogy tárgyilagos módszerével tudományos alapot szolgáltasson a társadalmi átalakulások tanulmányozásához. Az emlékek tárgyilagos anyagelemzése alapján megvilágítja a társadalmi változások dinamikáját. Az 1848-as társadalmi átalakulások nagy hőse Petőfi. Szellemi kincsének ereje —az emberi jogok forradalmi kifejezésre juttatása — lendítő energiája társadalmi fejlődésünknek 1848 forradalmi hevületében. Ezért Petőfi életének, eszméinek elénkvetítése egyszersmind az 1848-as történelemnek, társadalmi fejlődésünk egyik fordulópontjának rekonstruálása. 1848 társadalmunk fejlődésében a szabadság szikrája, amely fellobbant, de ki is aludt ugyanakkor, amikor Petőfi szeme örökre lecsukódott a szabadságharcban. A költő halála után 418