Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: Római kőemlékek Transaquincum területéről 357-388
személyek számát és amint az mtercisai, valamint az aquincumi darabok mutatják, ezeket kettesével csoportosítja. (Két szolgafiú, vagy cathedrán ülő elhunyt s egy szolgaalak. 61 A megszokott kétalakos kompozíciót is átalakítja, amennyiben új szobrászati típust alkalmaz s az áldozati jelenetes képsávba bevezeti a feltámasztott lábú emberi alakot. 62 A cathedrán ülő emberi alakokat viszont a halotti lakomát görög felfogásban ábrázoló aquincumi sírkövekről, 63 vagy aedicula- falakról vehette át. Az alakos ábrázolások megítélésénél sajnálatosan szinte kizárólagosan a keskeny képmezők jeleneteire vagyunk utalva, amelyek általában mindenütt kevésbbé részletező kidolgozást mutatnak, mint a portraitfülke mellképei. Az Eskü-téri és az aquincumi darabokon azonban e mellképek töredékei is ugyanarról tanúskodnak, mint az áldozati jelenet alakjai, hogy t. i. a műhelyünk keretében dolgozó mesterek a testet nem a való reális létezésében törekedtek ábrázolni, hanem úgy, ahogy a szemlélőnek homályosan, egy adott pillanatban feltűnik a maga látszatvalóságában. Ennek az »expresszionista« látási módnak műhelyünk keretén belül az Eskü-téri sírkő s annak is az áldozati jelenetsávja, a legsikerültebb alkotása. Műhelyünk a hosszúkás, megnyúlt emberi alakokat kedveli. Ez azonban nemcsak manier, mint Max Wegner véli 64 , hanem a római reliefművészet ismételten jelentkező festői korszakainak is egyik jellemző vonása, 65 Ezen a műhelyünkben is uralkodó stílusirányon belül azonban különböző árnyalatokat figyelhetünk meg, amelyek különböző mesterek kezére vallanak. Az Eskü-téri sírkövön pl. az alakok kereken modellált, klasszikus formaadásával találkozunk. A műhely korábbi darabjain, az intercisai és az aquincumi sírköveken viszont inkább a síkokra és vonalakra építő felfogás érvényesül. Ez utóbbiak tehát erősebben kapcsolódnak a bennszülött kőfaragás gyakorlatához. 66 Ugyanerre a körre utal sírköveinken a minden természetességétől megfosztott s teljesen lineáris dekorációvá átalakított növényi ornamentika, a szépen ívelődő hullámos vonalakban való kedvtelés s az a sokszor egészen aprólékos gondosság, amely ezeknek a keretdíszeknek a kidolgozásában megnyilvánul, — szemben az alakok összegező ábrázolásával. Az »expresszionista« látást s az ezzel összefüggő, részleteket kerülő kidolgozást a fej- és arcrészek modellálásával is példázhatjuk. Az Eskü-téri kő csak kevéssé sérült szolgalányának kerek, masszív fej formája nélkülözi a világos körvonalat. A telt arc nem egy sima felületet képez, hanem több kisebb, fény- és árnyékhatásra számító síkból tevődik össze. A bemélyített szemüregben csupán a felső szemhéjat jelzi egy enyhén ívelődő vonal sa pupillákat bemélyített pont. A keskeny szájrészt gyorsan odavetett vízszintes vonal tünteti fel. A másik két sírkövön a szembetekintő alakok fejformája hosszúkás, az arcok az áll felé keskenyednek. A műhely minden alakja mélyen a homlokbanyúló s enyhe ívvel kivágott hajkalottet visel, amely az Eskü-téri szolgalánynál egészen sima, míg az intercisai és aquincumi darabokon néhány bevágott vonal jelzi a hajfürtöket. Az aquincumi kő alsó képszegélyén látható fej viszont megtartotta a Traianus-Hadrianus-kori hajviseletet. 67 Említettük már az emlékekről leolvasható egységes ruhakezelést, amely a fény- és árnyékhatások kifejezésének csak másodrangú kifejező eszköze. A mellképeknél (pl. az Eskü-téri kövön a két nő mellrészén) a rajzos dekorációba hajló modorosságot mutat ez a ruhakezelés, amely alatt seholsem érezzük a test valóságát. A feltámasztott lábú szolgalány alakja ebben is kivételt nyújt; nemcsak természetesnek találjuk á. szűkszavúan alkalmazott redőket, hanem a rövid szoknya alatt még az állótartásban megfeszülő láb körvonalait is követni tudjuk. Az egyes alakok teljes felületükkel érintkeznek a háttérrel s nemcsak a szélek aládolgozása hiányzik, hanem egyáltalában az élesebb kontúrok. A háttért azonban e műhely mesterei nem mint közömbös, lezáró felületet kezelik, hanem mint egy háromdimenziós teret, amelyben a figurák szabadon tevékenykednek. Ennek a reális térnek a képzetét a műhely mind a három Budapest Kégiségei XV — 24 36,9
