Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

Kys máskép Belez Mihály özvegye, az északi pedig 1495-ben Angelt István kereskedő, 1500-ban pedig Ebenhauser Lőrinc.

20 Kétségtelenül a középkori Boltosok-utcája volt Budavárának legmozgalmasabb utcája, egyik oldala merő bolt, a másik meg bódé és kofaárushely, csupa boltos és kereskedő lakik itt, de annak a törzsökös budai polgárságnak jórésze is, amelyik esküdtek és bírák képében a városhatalmat birtokolta. 6. A Boldogasszony-templom környéke. A városépítéssel egykorú plébánia-templommal és a körülötte elterülő temetőkkel és kápolnákkal már foglalkoztunk, de várostörténeti szerepe irányító lévén, ezt is meg kell vizsgálnunk. Okleveles adatok mutatják ugyanis, hogy e templom környéke ment át már a középkor folyamán, de azóta is, a legnagyobb átalakuláson. Már a Rabbata-térkép is a maitól eltérő templom-környezetet mutat : a mai Szent Háromság-tér templom-előtti része csak akkora, hogy egy közkút éppen csakhogy elfér rajta, a templom szentélye mögött pedig, annak déli oldalán piacnagyságú beépítetlen hely látható. Főleg ebben az irányban kell keresnünk a koraközépkori temetőt, bár a kezdeti állapot a templom főbejáratát hagyta csak szabadon, s a templom külső falától kiindulva minden irányban temetkezett — általános szokás ez a középkorban —- ezért akadtak a török idők után meginduló építkezések a templomtól északra is, délre is, mindenütt, középkori sírokra.

21 A temetkezések már a XV. század vége felé annyira megtöltötték a sírkertet, középkori nevén »cintermet (a latin coemeterium-temető szóból), hogy csak egyetlen irányban volt nagyobbítható: kelet felé, a várfalon kívül, a Szt. Péter-külváros felé eső lejtőn. Ez lehet a magyarázata annak a kiskapunak, amelyről a XVI. században hallunk: Verancsics-krónikája nyiltan mondja, hogy Pálczán Péter budai kisbíró, Izabella királynéval és a városi tanáccsal egyetértésben, itt akarta beereszteni Ferdinánd király Budát ostromló hadinépét 1541 július 13-ának éjszakáján : ». . . az boldogasszony cemitiriumon, Szent Mihály felől az kiskaput felnyittatá és az német hadat beereszté . . ,«.

22 E szövegrészből az is következik, hogy a »Szt. Mihály« alatt temetőkápolna 251