Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

értendő s hogy ez a kápolna a várfalon kívül állott, az új temetőrészben, a külvárosban, mely már az ostromló németek birtokában volt.

23 A Boldogasszony-templom körüli temető azonban már a XV. századnál jóval előbb elérte a kezdetben rajta kívül épült polgárházakat, sőt (nem lévén fallal kerítve) körül is fogta azokat, majd azokat le is bontották s helyükbe palotákat (palatium) építtetett maga a plébános is, a város alapítása után alig száz év múlva.

24 A templom körüli mai Szentháromság-tér minden háza a legújabb korban épült, s ez az építkezés sem nem igazodott a középkori alapfalakhoz, sem fel nem rajzolta azokat, ezért nem is lehetséges azonosítás a középkori adatokkal, legfeljebb csak azt tudjuk megállapítani, hogy a templomtól mely irányban állhatott egykor egy-egy középkori ház. így, a mai Szentháromság-tér 1—2—3—4. sz. (Hr. sz. 8528—8529 és 6529.) a középkorban részben temető volt, meg a húsárusok bódéi állottak itt ; még a Rabbata-térképen is mélyen délre nyúlik innen egy zsákutca, a középkorban alighanem ezt hívhatták »Német-mészárosok-utcájá«-nak, de itt lehetett a »káposzta piac« (Kraut-mark) is, mert 1504-ben Arnolt János adja el itt házát 140 forintért Schuz Farkasnak, szomszédai : Iyangenperger Pál és Jakab mészáros, szemben vele Cserbokor István máskép Farkas-mészáros háza állott, de az új tulajdonos is vállalta a Szent Pálutcai szegényháznak fizetendő évi egy forintnyi örökbért (burgrecht.)

25 (Ivásd a 5. képet.) A templom északi oldalán épülhetett az a plébánia-palota, amelyről 1346-ban olvasunk, közelében, a mai Szentháromság-tér 5., XI. Ince pápatér 1. a Pénzügyminisztérium keleti épülete (Hr. sz. 8536.) helyén kell keresnünk még a következőket : azt a házat, amelyet 1375-ben Ilona asszony végrendeletileg férjére (Benedek fia Bgyed polgár) és leányára : Dorottya nevű apácára s általa az óbudai Klarisszákra hagyja a plébánia és Mátyás-fűszeres közti házát ; a klarisszák ezt a házat többször is bérbeadják : így 1411-ben a Corpus Christi-konfraternitásnak és 1427-ben Miklós »magyar-ötvös«nek, a háztulajdonos-szomszédok közül az egyik mindkét esetben Czauczath Miklós ötvös, a másik 1411-ben a Corpus Christi-konfraternitás, 1427-ben pedig (talán mint bérlő) Österreicher János ötvös. Mátyás király ezt a házat 1475-ben a benne lakó Töli (De Theel, Thewl) Jánostól — Maró Gergely- és Pálnak a baranyai Orew-ben 252