Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban 573-589

középkori temploma is lehetett. A gercsei templom mellett szól Kneidinger András 1767. évi térképe (Mapparum cameralium nr. 830.), amelyen a mai Csúcshegy »mons Gercse« névvel van megjelölve, e hegy közelében kellett tehát Gercse községnek is állni, ami megfelel a nevezett templomrom helyének. Ezután is megoldatlan probléma marad azonban a Pilishegy, mely az 1212. évi határleírás szerint a Csúcshegy és az esztergomi út között állott, itt pedig olyan hegyet, melyre a Pilishegy elnevezés ráillenék, nem tudunk megjelölni. A királynői város határait az 1355. augusztus 26-i oklevélben foglalt határleírás nyomán egész pontosan meg lehet állapítani, mert a határleírás kiinduló- és zárópontja minden vitán felül áll, a határ irányváltozásai pedig az egész eljárás folyamán fel vannak tüntetve. A kiindulópont a ferencrendiek margitszigeti kolostora, melynek maradványai ma is megvannak még. Innen nyugati irányban haladva a kolostorral szemben elvonuló völgybe (vádit ad crepidinem vallis) megy át a határ, amely völgy II. Lajos király 1524. október 8-i oklevelében völgyszorosnak van nevezve (venissent ad vallem angustam in medio vinearum existentem, quam vallem prescripte litere crepidinem vallis denominassent), s egészen a völgyszoros végéig halad. Alig lehet kétséges, hogy itt csupán a Szépvölgyi árokról lehet szó s csupán arra nézve merülhetnek fel kétségek, hogy hol volt a völgyszoros vége, mert e tekintetben az idők folyamán történhettek változások. Az azonban kétségtelen, hogy a völgyszoros még a Pálvölgyi barlang előtt végetért, mert innen kezdve a völgy annyira kitágul, hogy nem nevezhető többé völgyszorosnak. Az 1355. évi oklevél szerint a völgyszoros végénél északra fordult a határ s elérte az Uzaházhegye nevű helyet (ad locum, qui dicitur Uzahazhege). Ezt a helyet az 1524. évi oklevél hegynek mondja, ahova fel kellett menni a völgyszorosból (montem Uzahazhege apellatum ascendendo). Úgylátszik, hogy ez az Uzaházhegye a Mátyás-és Remetehegy közötti nyergen keresendő, ahonnan tovább is északi irányban haladt a határ a Monyoróshegyiiek nevezett Remetehegyre, illetőleg a magas hegy csúcsára (ad cacumen montis excelsi), amelyet az 1524. évi oklevél azonosnak mond a Monyoróshegy csúcsával (ad cacumen eiusdem montis Monoros, quem montem dicte litere montem excelsum nominant). A hegycsúcson keletre fordult a határ s a hegy keleti oldalán levő domborulatokon áthaladva ment tovább, míg a Fejéregyháza felé vezető nagy úthoz nem ért, amely nagy útról az 1524. évi oklevél megállapította, hogy szőlők között haladt (venissent ad viam magnam, que de medio ipsarum vinearum versus Albam Ecclesiam Virginis Gloriose protenditur), tehát nem lehetett magasan. Ezen a nagy úton vonult tovább a határ az esztergomi út azon pontjáig, ahol Pej éregyháza állott, t. i. a mai Perényi-út keleti torkolatáig. Pej ér egyházánál ismét északi irányt vett a határ s az esztergomi út mentén, illetőleg az esztergomi út melletti szőlők alatti árok mentén vonult tovább mindaddig, míg az esztergomi úttól északra emelkedő hegyeket meg nem közelítette. Az esztergomi utat elhagyva a Fenyőmái nevezetű hegyre ment fel (tendit ad quendam montem Feneumal dictum), amely hegy minden valószínűség szerint azonos a mai Aranyheggyel, amely ma is a főváros határán belül áll. A nádor 1473. évi határmegállapító levele szerint e határvonalig állandóan északi irányban haladt tovább a hegy csúcsáig (ascendendo ad verticem ipsius montis), majd arról leszállva a Theberese nevű helyig jutott el (pervenit ad locum, qui dicitur Thebesere) s itt érintette Megyer határát. A Thebesere nevű helynél keletre fordult és eljutott a nagy réthez (ad latus cuiusdam prati magni), amely minden valószínűség szerint azonos a mai Mocsáros-dűlővel. Ezen a réten keleti irányban áthaladva a Szentlélekről elnevezett kórház malmához (molendinum Cruciferorum ecclesie Sancti Spiritus) jutott, amely minden valószínűség szerint a mai Rómaifürdő területén állott. A malomtól kezdve a hajdani római vízvezeték mentén (per murum dirutum) déli irányban vonul tovább és érintette a ferencrendieknek Fejér575