Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban 573-589

in radicibus montium sita.) A királynői vár fekvését illetően fontos az 1355. augusztus 26-i oklevél azon megállapítása, hogy a királynői város határvonala kerteken keresztül jutott el a királynői vár árkához (currit per ortos ad quoddam fossatum, quod est ante castrum), márpedig kertek csupán a város területén belül lehettek, hegyi kertekről nem tudunk. Végül ugyanazon oklevél határmegállapító része a királynői vártól egyenesen a Dunához vezető útról is tud, amely út folytatásában a Dunán áthaladva a Margitszigeten állott érseki vár romjaihoz jut el (transit Danubium ad insulam Leporum supradictam juxta superiorem partem castri diruti), amely várromról Lodomér érsek 1285. augusztus 14-i oklevele alapján megállapítható, hogy a Margitsziget északi végén állott (in superiori parte sive fine Insule Beate Virginis juxta Veterem Budám in medio Danubii). Kszerint a királynői vár körülbelül egy vonalban állott a Margitsziget északi csúcsával, ami megerősíteni látszik azon régebbi felfogásomat (Történetírás I. évf. 4. s kk.), hogy a királynői vár az óbudai református egyház telkén állott s ha ezen a helyen alaposabb ásatásokat végeznének, az ásatási leletek is megerősítenék felfogásomat. Erről a telekről egyelőre csak annyit tudunk, hogy mikor 1785-ben a református templomot építették, az építkezéshez használt kőanyagot innen bányászták ki s maga a templom is régi alapfalakon áll. Az e helyen állott vár mellett tanúskodik a telek földrajzi helyzete is, mert kiemelkedőbb helyet foglal el s a közelében fekvő még fel nem töltött telkek jóval alacsonyabb szinten terülnek el, ami semmiképen sem tulajdonítható a véletlennek. Ez a vár a mohácsi vészt követő török dúlás alatt valószínűen elpusztult, mert a váci káptalan 1528. június 15-én a nádorhoz intézett jelentése szerint Mária királynét nem innen, hanem csepelszigeti palotájából idézték meg (de domo habitationis sue sive curia sua nobilitari in insula Chepel Zygethe vocata), már pedig Óbuda a királynő tulajdonát képezte, és ha a vár még épségben állott volna, akkor a királynő távollétében ottani tisztjét idézték volna meg. A Szent László egyház az óbudai tanács 1413. május 24-i oklevele szerint az óbudai királynői vár előtt (ante castrum VBudensis) állott s ha ez a királynői vár valósággal az óbudai református egyház telkén állott, akkor könnyű a Szent László egyház helyét is kijelölni. Az óbudai plébániatemplom helyén ugyanis egy kisebb templom állott, amely Bél Mátyás »Notitia Hungáriáé novae« című művében jól látható. Ezt a templomot a török hódoltság tartama alatt az óbudai reformátusok használták, a hódoltság megszűnése után azonban az új földesúr, gróf Zichy Péter elvette a reformátusoktól és katolikus plébániatemplommá tette. Ez a szűk kis templom nem sokáig felelt meg a katolikus hívek lelki szükségleteinek s 1744. és 1749 között új templom épült a helyén, melyben a régi templom emlékét csupán az 1726-ban elhunyt gróf Zichy Péter síremléke őrzi. (Schoen Arnold : Óbuda múltjából 10. 1.) Ez a régi templom lehetett a középkori Szent László egyház, mely évszázadokon át dacolt az idők viharaival. Amilyen könnyű a Szent László egyház helyének a kijelölése, éppen olyan nehéz a Szent Margit egyház elhelyezése, mert erre nézve semmi támpontot sem találunk az oklevelekben. IV. Béla király 1269. október 3-i oklevelében szó van egy óbudai Szent Margit kápolnáról (capella beaté Margarete), mely a fejéregyházi plébánia leány egy háza volt (iam dicte ecclesie Virginis Gloriose filie) s Kovácsi falu tartozott hozzá javadalomképen (ad quam vicus Kowachy nuncupatus spectare dinoscitur). Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a kápolna a fejéregyházi templom közelében állott. I. Lajos király 1355. augusztus 26-i oklevelében viszont fenntartotta magának a jogot, hogy a Szent Margit egyházat plébániává tehesse (de ecclesia beaté Margarete, que ibi existit, parochialem erigendi liberam habeamus facultatem). Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a nevezett egyháznak a királynői város területén belül kellett állani, közelebbi adatunk azonban helyét illetően nincs. Az óbudai ferencrendiek kolostora az esz580