Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Kutzián Ida: A pesterzsébeti urnatemető 509-523

romszögek csúcsa által érintkezik. Közöttük így rombusok jelennek meg, mint kihagyásos motívumok. A bemélyített vonalak az egykori mészbetét nyomát őrzik. M. 9-6, p. á. 8, f. á. 4 cm. (Ltsz. 8/1940—6.)

17 9. Triangularis bronz tőrpenge. (5. kép 1.) Markolatfelőli végén eredetileg négy szegecslyuk volt, ezek közül azonban a két középső kitört, nyomát két öbölszerű kimetszés őrzi. Az így képződött két szélső hullámhegy alatt egy-egy szegecslyuk látható a bennemaradt szegekkel. A penge közepén végigfutó hosszanti borda emelkedik ki. Díszítése hármas párhuzamosok által keretezett, erősen asszimmetrikus rombus. A rombus alsó háromszöge erősen megnyúlt, míg a felső egészen ellaposodó. Utóbbi belső vonalához középütt két teljes, mellettük pedig egy-egy fél, csúcsával lefelé irányított, vonalkázott belsejű háromszög csatlakozik. Hossza 11, legnagyobb szélessége 3-5 cm. (Ltsz. 8/ 1940—8.) Az V. sírból származik még : 10. Átfúrt fenőkő. (5. kép 2.)

18 Felső vége lekerekített, míg az alsó letörött. Töredékesen mért hossza 4-3, szélessége 25 cm. (Ltsz. 8/1940—10a.) 11. Bronzszegek és törmelékek összeégett állapotban. (Ltsz. 8/1940—10b.) 12. Három fekete kagylóhéj. (Ltsz. 8/1940—9.) Az V. számú urnasírban (4. kép) — az előbbiekkel ellentétben — két urna volt, olyan helyzetben, hogy a kisebb urna (4. kép 2.) aljával a nagyobbik (4. kép 1.) öblét érintette. Az urnák nyakába szájnyílásukkal felfelé irányított tálakat (4. kép 5—6.) helyeztek, — a kisebb urna fedőtálában (4. kép 6.) kagylóhéjak (12.) voltak— majd szájnyílásukkal lefelé fordított tálakkal (4. kép 3—4.) borították le az urnákat. A délkeleti oldalon a díszítetlen bögre (4. kép 7.), tőle keletre pedig a mészbetétes felfüggeszthető edény (4. kép 8.) helyezkedett el. Utóbbiban égett bronzszegek és 17 legközelebbi analógiáit a dunapentelei (BRGK. 24/25. 26. t. 4.) és a dunaföldvári (Diss. Pann. 11/13. IV. t. 8.) edényke szolgáltatja. is Az ásatási naplóban (5. sír) mint kézvédőlemez töredéke szerepel. törmelékek (11.) voltak. A bögrékkel szemben átlósan (az északnyugati oldalon) feküdt a tőr (4. kép 9.) a nagyobbik urna borítótálának (4. kép 3.) középmagasságáb'an. VI. sír, 1. Szürkéssárga, nyomott gömbhasii urna. (7. kép 4.) Egyeneslevágású talpa kiugrik az edénytestből. Nyaka a vállrészből ívelten indul ki, majd tölcsérszerűen szélesedve éri el az egyenesen levágott száj peremet. Szalagszerű fülei — eredetileg négy, szimmetrikus elhelyezésben •— egymással átellenes pontokon ülve, kevéssel a szájperem alatt kezdődnek és a nyakat áthidalva a lejtős váll felső részére támaszkodnak. A legerősebb kiöblösödés vonalán sűrűn egymás mellé sorakozó ujjhegybenyomások alkotta sor tagolja e legnagyobb kerületet körülfutó plasztikus bordát. M. 78, p. á. 46-5, f. á. 19. cm. 2. vSzürkéssárga borítótál. (9. kép 1.) Egyeneslevágású, kissé profilált fenekéből ívelten alakul ki a gömbös hasrész, nyaka csak enyhe ívben tölcséresedik. Kevéssel a perem alatt veszi kezdetét a vállra támaszkodó három fül és horizontális irányban három asszimmetrikus részre tagolja a n)^akat. M. 41, p. á. 64, f. á. 16 cm. 3. Szürkésfekete, vékonyabb falú fedő tál. (9. kép 10.) A profilált tál feneke egyenesen levágott, majd az oldalfal kifelé tartva kiszögellő hasrészt alkot, hogy azután a vállnál kissé beszűkülve erősen tölcséresedő nyak- és egyeneslevágású peremrészt képezzen. Díszítetlen. M. 16, p. á. 35, f. á. 10-5 cm. A VI. sz. urnasír (6. kép) nagyméretű temetőurnáját (6. kép 1.) kisebb, fületlen tál (6. kép 3.) fedte, szájnyílásának irányítása az urnáéval megegyező volt. így került az urnára a rendkívül nagy borítótál (6. kép 2.) szájnyílásával lefelé fordítva. Az urnából kalcinált csontok, az urna mellől pedig zöldes patinájú morzsaszerű rögök kerültek napvilágra, amely utóbbiak a bronz egykori jelenlétét látszanak bizonyítani. * * * A fentebb részletesen ismertetett kerámiai anyag három formatípusra osztható : urnák, tálak és bögrék. 518