Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Kutzián Ida: A pesterzsébeti urnatemető 509-523

Az urnák két főtípusra oszlanak. Mind a nyomott gömbhasú, erősen domború vállú, (7. kép. 2—3.), mind pedig a kettős kónikus testű urnák (7. kép 1.) jelentkeznek már a kisapostagi

19

, de továbbélnek még a vatyai

20 csoportban is. Az előbbi forma azonban csak a vatyai csoportban válik általánossá és e csoport temetőiben jut túlsúlyba. Az urnák az égett hamvak és a mellékletek egy részének befogadására szolgáltak. A tálak (9. kép) íveltnyakúak és enyhén vagy erősebben kihajló szájperemben végződnek. A nyakat két, illetőleg három egymástól jobbára szimmetrikus távolságban elhelyezkedő szalagszerű fül hidalja át. Teljes biztonsággal csak egy tálnál állapítható meg, hogy eredetileg is egy füle volt (9. kép 3.), felső tövénél kissé szögesedő hajlással. Ez. a tál még elenyészőbb váll- és nyakívével és erősebben kitölcséresedő nyakával is elválik a pestszenterzsébeti urnasírok táljaitól. Hasonló profilú a 9. kép 10. ábráján látható fületlen tál és a 8. ábra kétfülű tálja. A tálak a pestszenterzsébeti urnafészkekben fedő- és borítótálak szerepét játszották.

21 Általában a bronzkor II. periódusát (Tószeg BI—

II.)

22 képviselik, de természetesen itt is számolnunk kell az I. periódusú típusok továbbélésével

23 annál is inkább, mert ez a táltípus megtalálható a kisapostagi csoport leletaii}^agában is,

24 A harmadik kerámiai csoportot kisebbméretű bögrék képviselik. (10. kép) A leggyakoribb az egyfülű, általában díszítetlen

25 bögre, amelynek súlypontja közel esik a fenékrészhez. (10. kép 1—3, 5.) Ismeretes is Mozsolics, A kisapostagi korabronzkori urnatemető. Árchaeologia Hungarica XXVI. Budapest, 1942. (továbbiakban Arch. Hung. XXVI.) — Bálint, A kisapostagi bronzkori urnatemető. Dolgozatok XI. Szeged, 1935. XXVII. t. 16—18. 20 Diss. Pawn. 11/13., 88. 1., XII. t. 10. 2i Itt nem találunk példát temetőurnaként történt alkalmazásukra. Ilyenirányú felhasználásukról. Patay tesz említést (Diss. Pann. H/13., 81. 1). 22 BRGK. 24/25. 23. t. 6., 26. t. 1. — Diss. Pann. H/13., VI. t. 6., XII. t. 8. 23 Diss. Pann. H/13., II. t. 10. 24 Arch. Hung. XXVI. III. t. 34.; IV. t. 100/a, 100/b; X. t. 3—4., 19—22.; XI. t. 22., 25., 28. — Bálint, i. m. XXVII. t. 6—8. 25 Díszített változatát közli Kada Elek a vatvai urnatemetőből (Arch. Ért. 1909. U. f. XXIX., 129. 1., III. t. 12.). már a kisapostagi csoport leleteiből is-.

26 Ezek az edénykék az urnában (1. kép 4.), vagy közvetlenül az urna mellett, annak délnyugati/illetőleg délkeleti oldalán (3. kép 3 ; 4. kép 7.) mutatkoznak. A déli oldalra állítottak egy, az eddigiektől eltérő alakú, díszített kis bögrét (2. kép 5 ; 10. kép 7.), amelynek mind alakja, mind díszítése — mint fentebb említettük — az ú. n. harangedények által jellemzett kultúra Magyarországon is mutatkozó kerámiai produktumaira utal. A további kutatás feladata lesz feleletet adni arra a kérdésre, hogyan kerülhetett e két, egymástól időben annyira távolálló kultúra hagyatéka egyazon zárt sírleletbe? Ugyancsak a délkeleti oldalról, a fentemlített díszítetlen egyfülű bögre (4. kép 7.) mellől került elő a kisapostagi és a vatyai csoportból egyaránt ismeretes ú. n. függőedény. (4. kép 8; 10. kép 10.)

27 Az elmondottakból megállapítható, hogy a Perczel Mór-utcai urnasírok a leletanyag alapján a vatyai csoportba sorolhatók. Hogy a leletanyagban egyéb kultúrák illetőleg kultúracsoportok emlékanyagából ismeretes leletek is előfordulnak, természetes jelenség, amely a nem önálló fejlődésű vatyai csoport egyéb temetőiben is megállapítható.

28 Itt kívánjuk még megemlíteni azokat a pestszenterzsébeti kerámiai leleteket, amelyeknek mindegyike egy-egy idegen kultúracsoport jegyeit viseli magán. A gömbölyűfenekű, egyfülű bögre (10. kép 4., m. 6, p. á. 6-3 cm)

29 a kisapostagi csoporttal való szerves összefüggésre mutat. Ugyancsak a kisapostagi csoport hatását mutatja az a tekercselt pálcika benyomását

30 utánzó bekarcolt díszítés, amely egy — a kisapostagi formakincshez tartozó

31 — bögre nyak. 26 — Bálint, i. m. 147. 1. — Diss. Pann. Ilj 13. 83., 88. 1. — Arch. Hung. XXVI. II. t. 61.; IX. t. 41. 27 Diss. Pann. H/13., 83., 88. 1. — Arch. Hung. XXVI. I. t. 221.; II. t. 58—59. ; III. t. 30. ; IX. t. 4—5., 42. 28 Diss. Pann. 11/13. 79—89. 1. 29 Diss. Pann. 11/13., XII. t. 5. 30 Méri, A mészbetétágy elkészítésének módja ä kisapostagi edényeken. Arch. Hung. XXVI. 31 Arch. Hung. XXVI. III. t. 33. ; IV. t. 66., 103 ; IX. t. 519