Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: Avarkori temető és honfoglaláskori sírok Rákosról : előzetes jelentés 491-507

készült. A rákosi és csúnyi példányokkal technika és stílus tekintetében rokonok a baranyamegyei Eilend 1. számú temető 4. sz. sírjának áttört griff es övveretei. (Publikálatlan, a Baranyamegyei Múzeumban.) Megjegyezhetjük még, hogy a rákosi 25. sz. sír paizsalakú csüngős övverete is előfordul a csúnyi 54. sz. sírban s ez utóbbi pedig technikára, nagyságra és stílusra megegyezik a mosonszentjánosi 27. sz. sír hasonló darabjaival. (Fettich N., Az Orsz. Magy. Rég. Társ. Bvk. II. 1923—26. 170. 1. és VI. t., 3.-4. képek.) 28. sz. sir. BNY.—DK. irányú. Koporsó nélkül eltemetett, kinyújtott női csontváz feküdt a 2*05 m hosszú, 1*55 m széles és 2*10 m mély sírgödörben. A csontváz és a mellékletek elhelyezkedését 3. képünk mutatja. A csontváz csípőtől lefelé bolygatatlan volt, míg felső részét, valószínűleg a húszas években lövészárok ásása alkalmával, kidobálták. Az övdíszítmények azonban szerencsére teljes számban és eredeti elrendezésükben voltak megfigyelhetők. A medence közepén feküdt a bronzcsat. Bttől jobbra és balra egy-egy 1*9 cm átmérőjű, köralakú pityke jött napvilágra balrafutó, fejét hátravető oroszlán alakjával. Két másik azonos darab a medencecsont alatt, ábrázolásával lefelé fordítva került elő.

19 A 8*7 cm hosszú, kétoldalas nagyszíj véget a bal felső lábszáron kívül, szorosan a medencecsontok mellett találtuk. Blőoldalát egymás fölött váltakozva jobbra, illetve balrafutó oroszlán alakok díszítik, hátoldalán pedig hármas levélben végződő indák ismétlődnek egymásfölött ötször. B darab megfelelője az övdíszek sorában az egyik 4*7 cm hosszú kisszíjvég baloldalt, az alsó kar és a medencecsontok között került elő ; ezen keresztbefektetve egy vas ártű feküdt. Két másik, az előbbivel azonos kisszíj véget, oroszlános oldalával lefelé fordítva, a medence alatt találtunk meg.

20 Valamennyi darab öntött és aranyozott, kivéve az egyszerű, minden díszítést nélkülöző csatot. A nagyszíj vég mindkét oldalán az aranyozott háttér poncolt. (4. kép.) B garnitúra jellemző darabjai a medaillonba foglalt, fejét hátrafordító oroszlánalakos övdíszek. Ilyen korongformájú s állatábrázolást tartalmazó övdíszek gyakoriak az avarkori emlékanyagban.

21 Találkozunk velük Gátér (Kun-Kisszállás),

22 Szirák (Nógrád vm.)

23 sírmezőiben, míg nyugat felé a Duna mentén (Győr)

24 eljutnak az avar birodalom nyugati határterületeire (Margarethen am Moos.)

25 Újabban a baranyamegyei Nagypall 1. sz. sírmezőjének 32. sz. sírjából került elő négy darab.korongos övveret, fél-griff ábrázolással (Publikálatlan; Dombay János szívessége folytán hivatkozhatom e darabokra.) B korongos ruhadíszeken gyakran szereplő oroszlán vadász jelenetből kiszakított állatalak. A magyarországi avarkori emlékanyagban a teljesebb ábrázolás nem maradt fenn. A boldogi és nagysurányi nagyszíj végek

26 egészen más felfogásban variálják ezt a témát.

27 Ismeretesen mind az iráni-szasszanida, mindpedig a görög-római művészet kedvelt ábrázolása volt az oroszlánvadászat azon pillanatának megörökítése, amikor a sarokba szorított királyi fenevad a halálos döfést kapja. A hátravetett fejű állat még egy utolsó, kétségbeesett kísérletre szedi össze minden 19 3. képünkön a medence fölött talált véreteket fekete foltokban, míg a medence alatt .fekvő darabokat körvonalakban ábrázoltuk. 20 A jobb kézfej mellett még egy kis vaskés töredékeit szedtük fel, a bal lábfej külső oldalánál pedig egy durva agyagedényt. I£z utóbbi mellett szárnyasok csontjai feküdtek. 2i I^ásd Fettich, Bronzeguss u. Nomadenkunst 28 1. közölt összeállítását. 22 Kada E., Arch. Ért. 26. 1906. 142 és 143 11., 6—7. képek. — Felvinczi Takács Z., Arch. Ért. 42. 1928. 144 1. 67. kép. —N. Fettich i. m., 30 1., 1 jz. 23/. Hampel, Altérthümer. III. 1982. kép. Az elmosódott rajzú állatalak ugyancsak oroszlán. 24 Börzsönyi A., Arch. Ért. 26. 1906. 309 1., 2. kép. — Fettich N., Győr története a népvándorláskorban. XXIX. t., 2.—8. képek. 25 L. Nischer—Falkenhof, Awarische Gräberfunde v. Margarethen am Moos (M. A. G. I,XV. 1935.) 39 sk. IL, IX. t., 8. kép. 26/. Hampel, Altérthümer. I. 643., 644. képek. 27 A mosonszentjánosi temető 206. és 210. sz. sírjából előkerült ábrázolásokon (említi : N. Fettich, Bronzeguss u. Nomadenkunst. 36 1., 4. jz. és A honfoglaló magyarság fémművessége. 22 1.) Fettich N. szíves szóbeli közlése szerint nem szerepel oroszlán. 498