Budapest Régiségei 14. (1945)
ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: Avarkori temető és honfoglaláskori sírok Rákosról : előzetes jelentés 491-507
fegyvermellékletes sírok halottjai mind balkezesek voltak a földi életben, a túlvilágon következéskép jobbkezessé váltak, a hon foglaláskori síroknál úgy hiszem nem lehet elfogadni. F, különböző sirritusok véleményem szerint sokkal inkább a honfoglaló magyarság különböző népi elemeivel hozhatók kapcsolatba, amelyeket régészeti alapon már Nagy Géza próbált széjjelválasztani. (Arch. Ért. 12. 1892. 310 sk. 11.). A rákosi honfoglaláskori sírok az ejtőernyős toronytól északra, az említett dombhát középső részét foglalták el. A további ásatások folyamán ezek között és körülöttük egészen a dombhát pereméig avarkori sírok jöttek napvilágra. A régészeti tényállás világosan beszélt. A VIII. századtól kezdve használt, de már jóval a honfoglalás előtt felhagyott avarkori temető közepébe a X. század folyamán néhány harcos temetkezett. Hasonló jelenséget már ismételten megfigyeltek. Budapest területén ilyen későbbi betemetkezés előfordult Csepel szigetén is. Legismertebb példája pedig a győri Téglavető-dűlő menti nagy avarkori temető, amelynek nyugati és északi szélén honfoglaláskori sírok jelentkeztek, sőt egy esetben a rátemetkezés is felismerhető volt. 6 Megjegyezhetjük még, hogy Budapest területén eddig is egyesével vagy párosával fordultak elő honfoglaláskor! sírok. 7 Egyedül a csepelszigeti női sírok engednek már most egy népesebb temetőre következtetni (Említi : László Gy., i. m., 798 1. és 118. jz., CXVII. t.). A rákosi avarkori sírmezőnek 36 sírját tártuk fel. Ezen aránylag kisebb temető széleit K., D. és NY. irányban több kutatóárokkal körülhatároltuk. ÉNY. irányban a temető szélére épült fabódék megakadályozták a kutatást. Alattuk még rejtőzhet pár sír. Közvetlenül a bódék mögött húzott árkok azonban már negatívak voltak, temetőnk tehát ebben az irányban sem húzódott messzire. A sírok az említett terephullám felső, lapos részét foglalták el s a lejtőkre nem terjedtek át. Az avarkori sírok már tájolásukkal (ÉNY.-DK.) is elütöttek a honfoglaláskori sírcsoporttól. Elhelyezkedésük soros temetkezést mutatott, ezen belül azonban a csepelszigeti, 8 üllői, 9 továbbá a jutási, ösküi 10 és gátéri 11 sírmezők példájára, szabálytalanul elhelyezkedő sírcsoportok szerepeltek. A sírok különböző mélységben feküdtek. A dombhát közepén 1*40— 1 *50 m, míg a pereméhez közelebb 2—2*50 m mélységben. A középső és a szélső csoportok nagy nívókülönbségét Rákoson részben az a körülmény magyarázza, hogy a dombhátat az ásatás előtt planírozták s ekkor vagy y 2 métert leszedtek a földszintből. így is megmarad azonban temetőnknek az a jellegzetessége, hogy a sírok a középponttól a szélek felé mind mélyebbek lesznek, — egy olyan jelenség, amelyet különben már Kada Elek megfigyelt Gátéren (Arch. Ért. 26. 1906.361.1.). A sírok nagyobb része sajnos, bolygatott volt. Ezek között két csoportot különböztethettünk meg. Egy részüket nem sokkal az eltemetés után rabolták ki. Az ilyen teljesen szétdúlt sírüregben néhány csonton kívül csak ritkán találtunk néhány ottfelejtett bronzdíszt. A sírok másik részét az 1920-as években bolygatták meg, amikor lövészárkokat ástak ezen a területen. A kincskeresés láza ez utóbbi esetben alig jutott szóhoz. A katonák megelégedtek az útjukba eső csontok kidobálásával s tovább nem turkáltak. Leggazdagabb sírjainknál a csontváz felső része került egy ilyen árokba s a medencetájéktól lefelé így szerencsésen megőrződtek. 6 ílörzsönyi A., Arch. Ért. 24. 1904. 16 1.-— Acontinuitasra értelmezte ezt Pleidell A., A magyar várostörténet első fejezete (Századok. IyXVIII. 1934.) 182. 1. — Helyes értékelésüket adja FettichN., Győr története a népvándorláskorban. 1943. 145. sk. 11. 7 Farkasréti temető : Jelentés a M. N. M. 1909. évi állapotáról, 45^—7 11. László Gy., Budapest Története. I. 1942. CXIJV. és CXXXV. 2. — Pestszentlőrinc : László Gy., i. m.,T. 799 1., és CXI/VT. t., 8—10 ; CXXXVIII. t., 2. kép. — Mexikói-út : I^ásd föntebb 4. jz. —Testvérhegv : Garádv S., Tanulmányok Budapest Múltjából. IV. 30—33 11. és Budapest Régiségei. XIII. 1943. 246 sk. 11. — Rákospalota: Hampel, Ujabb tanulmányok. 192—193. 11., képpel. 8 I,ásd rövid jelentésem : Budapest Régiségei. XIII. 1934. 365. 1. 9 Horváth T., Arch. Hung. XIX. 1935. I. melléklet. "/ . íoGy. Rhé-N. Fettich, SKYQIKA. 4. Prag. 1931. 9—10 11. és 1., 2. képek. il Kada E., Arch. Ért, 26. 1906. 361 1. 496
