Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: Avarkori temető és honfoglaláskori sírok Rákosról : előzetes jelentés 491-507

Fülbevaló a 12. sírból. 1943 nyarán a székesfővárosi Régészeti és Ásatási Intézet Budapest keleti határában, Rákoson 38 sírt tárt fel. FY sírok a rákosi gyakorlótér északi részét szegélyező terrasznak a Zápolya-u. és az ejtőernyős torony vonalában beugró lapos domb hátán jöttek napvilágra. K torony építésével kapcsolatos csatornázás alkalmával 1943 júliusában munkások találtak rá az első csontvázra. Varsa János építész jelentésére a székesfővárosi Régészeti és Ásatási Intézet vezetője, Nagy L,ajos központi igazgató megbízásából alulírott ment ki a helyszínre. A munkások a csontvázra a koponyánál találtak rá s Varsa János közbelépésére tovább nem bolygatták. A sírgödör, kitisztítása után, 2x0*53 m nagyságú, nagyjában NY.-K. irányú (É., illetve D. irányba 20° eltérés), hosszúkás, téglalapalakot mutatott. A sírban, a felszíntől 1*45 m mélységben, fejjel NY. felé egy férfi kinyújtott, jó fenntartású csontváza

1 feküdt (1. kép). Két kar szorosan a test mellett ; a kézfej tenyérre volt fordítva. A csontváz hossza (a sírban saroktól mérve) 1*69 m volt, vállszélessége : 45 cm. A tetemet közvetlenül a homokos talajba temették el. Halotti lepelnek sem találtuk nyomát. A csontváz baloldalán, a bal alsókar és a bal felső lábszárcsont hosszában 82 cm hosszú, egyélű, de alsó egyhetedében fokéllel rendelkező görbe pengéjű, egyenes keresztvassal ellátott vas szablya feküdt. Részletes adatai : a penge hossza (a keresztvastól mérve) 70 5 cm. Szélessége a keresztvasnál 3'2 cm; lefelé alig észrevehetően keskenyedik. A keresztvas 86 cm hosszú. Szárait két párhuzamos gyűrűs szalag tagolja. Két vége háromszögalakban kiszélesedik. Középső részén, a penge hossztengelyvonalában egy-egy kis háromszögalakú tüske jelentkezik. B kiszélesedő felület közepét kerekfejű szeg foglalja el, amelyen ezüstözés nyomai vehetők*ki. A pengerésszel ellenkező irányba hajló markolat 98 cm hosszú. Felül egyenesen végződik, alsó részén kerek szeglyuk látható. A fahüvely elkorhadt maradványai a szablya körül feküdtek, részben rátapadtak. Hüvelyvereteket nem találtunk. A bal alsó lábszárcsont mellől durva anyagú, összeroppantott agyagedény darabkáit emeltük kí. V, sír honfoglaláskori jellegét a mellékletek biztosítják. Szablyánk jellegzetes keresztvasformájának megfelelőjét nem találjuk meg a honfoglaláskori fegyverek sorában. Hampel második csoportjában (Alterthümer. I. 199 sk.) találkozunk ugyan az enyhén hajló vagy egészen egyenes pengéjű szablyák között egyenes keresztvassal rendelkező példányokkal is (pl. Hampel, i. m. I. 481., 482. képek), de ezeknél a keresztvas igen rövid és a jellegzetes gombban végződik. A rákosi darabbal honfoglaláskori szablyáink közül még a Hampelt ól az első csoportba sorolt demecseri szablyák

2 keresztvasa mutatja a legközelebbi rokonságot. A keresztvas végei ezeknél is kiszélesednek és a penge hossztengelyében —- csak az 1. számúnál — tüskeszerű nyúlványok jelentkeznek. A keresztvas azonban jóval rövidebb és zömökebb formát mutat. A legnagyobb magyarság a régészet megvilágításában. (Századok. I,X1X. 1935. 394 1.) 493