Budapest Régiségei 14. (1945)
ÉRTESÍTŐ - Bertalan Vilmos: A belvárosi plébániatemplom mellett folytatott ásatások 1944 nyarán 469-490
( 1.,— .IT. kép. G 3a, M 6). A falcsonk irányát a templomfal mellett követve a G 7, G 8, G 9 (t.: 1. kép) számú kutatógödröket • ástuk ki, amelyeknél a szűztalajba berajzolódik a saroktorony falmélységének megfelelő talajszint alatti 3 méterig az elbontott falak nyoma, a földréteg pedig, amellyel a falak helyét kitöltötték, tele van római habarcstörmelékkel. A G 3a jelzésű gödörben, közvetlenül a római táborfal kiágazásamellett, kb 3 m mélységben egy 40x40x55 cm nagyságví falmaradványt találunk, amelynek kötőanyaga a kavicsos, sóderos habarcs a fal középkori eredetére utal. Ennek a falnak nyomát csak a G 7 jelzésű gödörig tudtuk követni. Kbben a gödörben a római fal helyét kitöltő habarcstörmelékes, földdel kevert agyagrétegtől elválik egy agyagos földréteg (I,.: 17 kép. M 7, R 2) ; ebben fapernyéket, középkori cseréptöredékeket és egy padlóburkoló tégla töredékét találtuk, amelyet bevájt körvonalú — valószínűleg — sas ábrázolása díszít (13. kép). A fal nyomát igazolja az az 50x50 cm területű homokos, kavicsos vakolatmaradék, amelyet a kutatógödör falára tapadva észleltünk (£.: 17. kép. M 7, R 4). Lehetséges, hogy említett falmaradványunk a fentebb tárgyalt középkori épület bekerítő falához tartozott. A G 3a jelzésű gödröt kitöltő földrétegben egészen a falak alsó végéig középkori cser ép töredékeket találtunk, a fal tövében pedig egy bélyeges római tégla töredékét. (14. kép.) Felirata : SVPDUX [(Prigeridu) s v (ir) p(erfectissimus) dux]. A barokká átalakított Mátyás-kori templomhajó alatt rézsútosan áthúzódó római fal nyomát csak a templomtorony homlokzat felé eső támpillérének tövében sikerült kimutatni (1—17. kép. G 19, M 16), ahol egy 279 cm mélységű újkori meszesgödör alján, 3 méteren felüli mélységben, a templomfal tövében. 26 cm-es római habárcsos törmeléket és falazat nyomait találtuk, azonkívül római eredetre valló megmunkált köveket és egy kisebb kőtöredéket. A római táborfalat valószínűleg a Belvárosi-templom románkori őse építésekor bontották el, mivel az építéshez szükséges kövek itt könnyen, minden szállítási nehézség nélkül rendelkezésre állottak. Erre mutat az a megfigyelésünk, hogy a templom kriptájában lévő román szentély alapfalán a kövekre római habarcsmaradványok tapadnak. A felsorolt adatok alapján csupán feltevés maradna a római tábor déli falának iránya, ha nem sikerült volna feltárnunk a templom egykori déli oldalbejárata előtt a római tábor kép. — Sír a középkori falmaradvány tövében. 477
