Budapest Régiségei 14. (1945)
ÉRTESÍTŐ - Bertalan Vilmos: A belvárosi plébániatemplom mellett folytatott ásatások 1944 nyarán 469-490
8.'kép. Árpádkori keresztfenékbélyeges cserépedény töredéke. 9. kép. Árpádkori keresztfenékbélyeges cserépedény töredéke és alja. 10. kép. Koraközépkori cserépedény. egyik patkóalakú bástyatornyát. (L.: 1. kép.) A falak eredeti szélessége 3 m, a torony belsejének mérete pedig 3x4 m volt. A formája és mérete azonos az Eskü-téren 1932-ben Nagy I,ajos-tól feltárt római toronnyal. Jelenlegi ásatásunk folyamán a bástyatorony első nyomát a G 13a jelzésű gödörben találtuk meg, ahol a talajszint alatti 220—295 cm mélységig a szűztalajtól elváló római habarcsos törmelékkel kevert földet észleltünk. (L,.: 17. kép. M 13.) A falnyomok egy pillérszerű kiszögelést mutatnak. A faliráuy meghosszabbítása a templom oldalfalával 97 °-os szöget zár be és merőleges a falnyomok alapj án rekonstruált táborfalra. Kutatógödrünket minden oldalról falak határolták, jobbról és balról a templom oldalbejárata egykori előcsarnokának alapfalai, a templom felől a bejárat két támpillére között lévő árusítóbódé-alapfal, a negyedik oldalról pedig az úttest támfala ; elbontani egyiket sem lehetett. A római falnyomok az egykori gótikus előcsarnok középső alapfaltömbje alatt 372 cm-ig hatolnak le. A bódéalapfal tövében 20x20x10 cm nagyságú fahnaradványt észleltünk. A felsorolt nyomokból kiindulva ástuk ki a G 13 és G 12 számú kutatógödröket, amelyek alapján végleg tisztáztuk a torony alaprajzát. A négy oldalról faltól határolt G 13 gödörben 281—372 cm mélységig kb. 200x100 nagyságú összefüggő falat találtunk (15. kép.) (L.: 17. kép. M 13), amely a gótikus előcsarnok alapfala alá húzódik és a bódéalapfal alatt az eskütéri római torony belsejének megfelelő íves formát mutat. Felső része egy síkban vau elbontva, széle töredezett vonalú. A torony íves záródásának többi része hiányzik. A fal előtt és fölötte talajszint alatti 220 cin mélységig az elbontás helyét római habarccsal kevert föld tölti ki. A római toronyhoz tartozó nagyobb összefüggő falmaradványt a templom oldalbejáratától jobbra lévő két támpillér közötti szűk területen ástunk ki.(I,.: 1 -17.kép. Gl 2,M14.)Afaltömbön(l 6.kép.) erőszakos elbontás nyomai nem észlelhetők, felületének egyenetlenségeit természetes pusztulás eredményezte. Csak a toronyfal szélének úttest felőli részébe ékelődik egy mély főcsatorna aknája. A római fal fölött húzódó bódéfalat elbontottuk. A torony széle a gödör jobboldalán párhuzamos a G 13a-ban megállapított elbontott fal nyomával.A fal peremén 15 cm-es beugró emelkedés van. Az ez után következő beszögelések lépcsőfokokra engednek következtetni. Az Eskü-téri torony analógiája szerint itt kitörőkapu lehetett. Az előcsarnok alapfalától és az úttesttől bezárt sorokban a legyezőalakú tornyon észlelttel azonos lyuk fúródik a falba. A két pillér közötti teret a római fal fölött, talajszint alatti 120 cm-től kezdve a bástya pusztulásának rétegei töltik ki. A római-kori pusztulásnak megfelelő fekete, fapernyés égési réteget, amely az eredeti szintet jelzi, a fal pereménél észleltük (ír.: 17. kép. M 14, R6), a fölötte lévő pusztulási rétegek későbbiek. Koruk leletek híján nem határozható meg. Annyi bizonyos, hogy a magyar középkort jelentő sírrétegnél korábbiak. A kiásott falrész magasságával kb. egy 4.78
