Budapest Régiségei 14. (1945)
Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378
ki. A rotulus négy le velű lóhereformájú, helyesebben négy belső oldalával egymásnak fordított sima félkörös, gerinces bordaidom. Az így kialakult négyes karéjban néhol áttetsző sötétibolya alapon + MARIA felirat olvasható. Mindegyik rotulusban egy betű helyezkedik el. A zománcalapot már csak nyomaiban találhatjuk meg. A rotulusok közé a nodusra alul és fölül egy-egy háromkarélyos, négyszirmú virágot forrasztottak. A szár az elválasztást hangsúlyozó száröv nélkül megy át a talpba. A talpnyak merőlegesen elvágott csonka kúp, mely kerekszegélyú talpban terül szét. Átmérője 12*4 cm. A talpra négy kerek trébelt és cizellált reliefábrázolást erősítettek egy-egy középpontban elhelyezett szöggel. A relief és kehely kétségtelenül egykorú. A reliefek Krisztus gyermekségének három jelenetét és a kereszthalált a következő sorrendben ábrázolják : bemutatás a templomban, a háromkirályok imádása, a kis Jézus születése, a kereszthalál. Kzek az ikonográfiái ábrázolások megfelelnek a korabeli kelyhek hasonló tárgykörű képeinek. 56 A kronológiai sorrend fölcserélése valószínűleg későbbi javítás következménye. A képek között körívekkel záródó vésett háromszögekbe egy-egy háromkarélyos tölgyfalevelet véstek. A talp elég magas és meredek, gazdagon profilált szegélyen nyugszik. A szegély középső sávján négyesével csoportosított pontok helyezkednek el, négyszirmú virágot jelölve. A kehely magassága 17-4 cm. A kupa átmérőjének aránya a kehely magasságához: 1:1.513, megközelítő pontossága tehát 1 : 1*5, ami a XIV. századbeli kelyhek legszokványosabb arányát mutatja, bár Németföldön nem ritka az 1 : 1% arány sem, ami a románkori hagyományok erősebb továbbélését mutatja. Ezzel ellentétben a kelyhek aránya Olaszországban igen gyakran eléri az 1 : 2 arányt. Magyarországon a XIV. századból rendkívül sok kehely maradt korunkra. Itt is úgy, mint nyugaton, ebben az évszázadban még az országon belüli helyi változatok jellegzetessége csak igen korlátolt mértékben mutatható ki. Az egész európai fejlődésből pregnánsan csak az olaszországi kehelytípus válik ki. Magyarországon az ötvösségben is, mint a művészet egyéb területén, az olasz-német-francia kereszthatás érvényesül. A vízaknai kehely mutatja, hogy az Olaszországban készült, 348
