Budapest Régiségei 14. (1945)
Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378
martaléka lett. 43 A Magdolna-templom gazdag kincstárának lajstromát is ismerjük. 44 Igen sok emlék került főleg a XVI. században főúri, vagy magasabb hivatalt viselő családok kincstárába is. A családi leltárak több esetben megemlékeznek az ötvöstárgy származásáról is. Legérdekesebb Abstenius Bornemissza Pál püspök végrendelete, 45 mely szerint Varkucs Tamás egri kapitánytól az óbudai egyház kincseinek egy részét összevásárolta. Az óbudai egyház kincseit ugyanis a budai káptalan a török elől Zonda várába vitette, a várat pedig Varkucs Tamás társaival együtt kirabolta. Több tárgy közül (monstrancia, kehely) kiemelkedik egy evangelistarium, a keresztre feszített Krisztus, Mária és János ábrázolásával és szent ereklyével. K műtárgyakat a nyitrai egyháznak hagyományozta. A könyvet azonosítani lehet a közismert nyitrai vert aranyozott ezüst evangélium fedőlappal, 46 melyet Henrik pilisi apát címere díszít. Ez az emlék a legkorábbi magyarországi sodronyzománcos emlékek közül való, sőt talán éppen ez a legkorábbi és így újabb bizonyítéka a már többektől hirdetett felfogásnak (Divald, Mihalik S., Horváth, Dercsényi), hogy először a budai ötvösök veszik át Olaszországból a sodronyzománcos ötvösgyakorlatot és terjesztik szét az országban. Harcias Frigyes választófejedelemnek Budán 1428-ban Zsigmond díszes kardot nyújt át (ma a drezdai Kunsthistorisches Museumban). A kard hüvelyét borító sodronyzománc tehát egyike a legbiztosabban datált ilyen emlékünknek. 47 Motivumbeli összefüggése a boroszlói Szent Dorottya herma sodronyzománcával ez utóbbit is a budai műhelygyakorlat körébe utalja. 48 Biztosan datált emlékünk még a győri Szent László herma, melynek sodrony zománcát azonban Hampel egyik munkájában későbbinek tartja. 49 . A nyitrai evangelistarium igen fontos emlék, de erősen át van alakítva s ezért tüzetes vizsgálata szükséges. Donátorának Henrik pilisi apátnak címere díszíti a könyvtáblát. Az apát úr kora kiváló műértő je lehetett, mert hiszen Nagy Lajos 1367-ben az aacheni kápolna felszerelését vele küldeti el. Kapcsolatát a budai ötvösséggel további szerény adatnak foghatjuk fel az aacheni kincsek budai eredete mellett. A könyvtábla reliefé 1400 körüli időből származhatott. A tábla keretének idejét a középrésszel való összefüggés vizsgálata és Henrik apát címere dönti majd el. Föltétlen 343
