Budapest Régiségei 14. (1945)

Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378

szt. Domonkos apácák a törökök elől Pozsonyba menekültek és ott a Clarissák zárdájában kaptak menedéket. Kincseik lajstromát egy 1656-ból származó magyar okiratból ismerjük.

31 1714-ben a pozsonyi zárdából az apácák visszatérnek Budára, magukkal hozva az innét származó kincseket, melyeket magyar és latin nyelven leltároznak.

32 Ezekről a kincsekről megemlékeznek még a Berchtold püspök által készített jegyzőkönyvek 1770-ből.

33 Valószínű, azonban, hogy a margitszigeti apácák kincseinek egy része Pozsonyban maradt, mert ezeket mind a korábbi, mind a rend megszüntetése alkalmából 1782-ben fölvett összeírások is említik.

34 A lajstromok a budai egyházak kincstárainak nagyszerű fölszereléséről tanúskodnak. Az emlékek egy része személyi kapcsolatai végett nem készülhetett máshol, mint Budán. így pl. szt. Margit fej ereklyetartója. — Két fontos csoport válik el : Az egyik Erzsébet királyné, az óbudai Clarissák alapítójának nevéhez fűződik, a másik árpádházi szt. Margit személyével kapcsolatos. Az átadott drágaságok közül érdeklődésre tarthat igényt : egy kövekkel kirakott nagy kehely, mely szt. Margité volt és a Magyarországon hiányzó díszes románkori típust képviselhette, arany korona gyöngyökkel és drágakövekkel, színarany kereszt »rostélyos forma munkával«. Erzsébet királynétól valószínűleg szintén fíligrános román munka, aranyozott ezüst oltár, díszítésének technikájára nincs utalás, gyöngyös bogláros korona rubinnal és gyémánttal díszítve. A liturgiái felszerelés szokványos. A följegyzések nem világítják meg ötvöstechnikájukat. Az összes kincsről szóló leltárakban természetesen sokkal értékesebb emlékek is vannak. Ezek közé sok profán rendeltetésű tárgy került, melyeket értékük végett adományozhattak ; zománcos és drágaköves díszláncok, díszkoronák, gyűrűk stb. Legtöbb érdeklődést keltettek eddig is az ezüst és arany házi oltárok, nem kevésbbé érdekesek azonban az ezüst és arany képek, melyeket áttetsző zománc vagy vert dombormű díszíthetett. (Aranial veret öregh Tabla.) Az 1782-es összeírás megemlékezik szt. Margit ezüst szobráról és 1512-ben készült hermájáról. A műtörténeti értékű adatoknak még sokkal gazdagabb tárháza a törökök elől menekülő pálos kolostorok (a szt. Iyőrinci, óbudai, baicsi (Baranya), diósgyőri, laadi, nosztrei (Hont), terebesi, tokaji, ungvári kincseinek lajstroma.

35 Ezek a kincsek a homonnai Drugeth családnak 339