Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

A Magyar Nemzeti Múzeumban (lelt. sz. 48—1882., 2.). se CIL III 4279. 57 Tudományos Gyűjtemény 1818., VI., 33CIL HI 3355. — Desjardins-Rómer, i. m193. »sz. (Régebbi irodalom.) Károly János, Fejér vármegye története IL, 1898., 8. sa CIL III 3424. Desjardins-Rómer, i. m. 82. sz. Hampel, Arch. Ért. 1909., 38., 27. kép. Kuzsinszky, Budapest Régiségei VI., 127. 59 Ludwig Nagy, Cives Agrippinenses in Aquincum. Germania 15., 1931., 260. kk. L. Nagy, Ein neues Denkmal der Agrippinenses Transalpini aus Aquincum. Germania 16., 1932., 288. kk. V.-ö. Riese, i. m. 2274., 2276., 2280., 2337. 6 0 Aquincum helyőrségének újabb feliratos emlékei. Tanulmányok Budapest múltjából VIII., 1941., Kny. 9. kk. 6i J. V. Haenfler, Buda-pest, historischtopographische Skizzen 1854., IL, 39. Desjardins-Rómer, i. m. 175. sz. CIL III 3576. Thienemann, i. m. 5. 62

1. m. 4. és 7.-CILIII 3577., 3681., 10513. A Magyar Nemzeti Múzeumban. es Alt-Celt. Sprachschatz IL, 398. 64 CIL III 180 = 10329. V.-ö. Wagner, Die Dislokationen der römischen Auxiliarformationen 1938., 16. 6 5 Szilágyi J., A pannóniai bélyeges téglák, 87. k.' 66 Aquincum helyőrségének újabb feliratos emlékei. Tanulmánvok Budapest múltjából VIII., 1941., 3. 67 Thienemann, i. m. 4. Szilágyi ]., A pannóniai bélyeges téglák, 85. es CIL III 11372. Thienemann, i. m. 4. 6 9 CIL III 4666. Thienemann, i. m. 4. 70 C. Daicoviciu, Anuarul Inst. de Studii Clasice 1928—32., II., 62. 7i Arch. Ért. 1938., 45. kk. és 1942., 178. 72 CIL III 10513. Kuzsinszky, Aquincum. Ausgrabungen und Funde 1934., 208. k. 73 Szilágyi J., Aquincum helyőrségének újabb feliratos emlékei. Tanulmányok Budapest múltjából VIII., 1941., Kny. 1. kk. 74 CIL III 3676. V.-ö. Nagy L., Budapest története L, 1942., 556. k. és 575., 88—90. jegyzetek. 75 Dio Cassius 69., 9., 6. 76 Alföldi, Budapest története I., 1942., 346., 250. jegyzet. 77 Horváth Henrik, Pannóniai-antikelemek továbbélése román épületplasztikánkban. Pannóniái-Könyvtár 10. 1935., 3. kk. 7 8 Kuzsinszky, Budapest Régiségei XL, 1932., 226. kk. Schumacher, Germanendarstellungen

4 25., 98. sz. (Kéziratom alapján vette fel Klumbach a germán-ábrázolások közé.) Alföldi, Laureae Aquincenses L, 1938., 329., LL t. 79 Kuzsinszky, i. h. 228. so Budapest Régiségei XL, 1932., 237. kk. Schumacher,Germanendar

Stellungen* 25., 99. sz. (Kéziratom betekintése alapján vette fel Klumbach a germán-ábrázolások közé.) Alföldi, i. h. 328., XLIX. t. 1., L. t. 3. és LXIV. t. 3. sí Kuzsinszky, i. h. 238. 82 Alföldi (i. h. 324. és 328. k.) szerint álló helyzetben. 83 I. h. 324. 84 Kuzsinszky, i. h. 239. Alföldi, i. h. 328., L. t. 3. 85 I. h. 235. Alföldi, i. h. 329., XLIX. t. 2. 86 Kuzsinszky, i. h. 240. Alföldi, i. h. 331., L. t. 1. a? Említi Alföldi, Arch. Ért. 1919., 99. Kuzsinszky, i. h. 241. Alföldi, i. h. 331., LVI. t. 1. sa Kuzsinszky, i. h. 241. k. Alföldi, i. h. 329. k., DIV. t. 89 Kuzsinszky, i. h. 232. k. Alföldi, 328., XLVIII. t. 90 I. h. 232. k. 9i Kuzsinszky, i. h. 234. kk. Alföldi, i. h. 329., XLIX. t. 2. 92 I. h. 13. 93 I. h. 13. 94 CIL VI 1014. 98 Az emlékre Alföldi professzor vezetésével 1934-ben Dél-Pannóniát tanulmányozó archaeológus társaság hívta fel figyelmemet. A leírást Nagy Lajos professzornak, a fényképet a tanulmányút ifjúságának köszönöm. Rajzos képpel ismertette a mécsest : Vjekoslav Celestin, Rimske svetiljke iz Osijeka. Vjesnika hrv. archeo265