Budapest Régiségei 14. (1945)
Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281
Beninger, i. m. 80., 40. kép. Paulovics, Mannus 26., 1934., 135. k. Schumacher-Klumbach, Germanendarstellungen 4 34., 137. sz. A szobrocska tüzetes megvizsgálását Horváth Tibor k. kollégámnak köszönöm. loskoga drustva. N. S. V., 1901., Kny. 24. k., 23. kép. Kéziratom alapján, niint germánfejet említi : Schumacher-Klumbach, Germanendarstellungen 4 24., 94. sz. 96 Nagy L-, Budapest története I., 1942., 634. k. 97 Iványi Dóra, A pannóniai mécsesek. Diss. Pann. Series 2., 2., 1935., 11. os St. Paulovics, Tonform für Germanenkopf von Brigetio. . . Serta Hoffilleriaua 1940., 369., kk., XLH. t. 1. 99 Paulovics, Serta Hoffilleriana 370., XLII. t. 2. — A talapzattal együtt 11-6 cm magas bronztárgyat sötétzöld patina fedi. Más pannóniai tárgyakkal együtt vétel útján került a Magyar Nemzeti Múzeumba (lelt. sz. 67—1876., 104.), közelebbi lelőhelye — sajnos — ismeretlen. A bázisul szolgáló, 7 cm magas csövet fenn és lenn kiálló perem és 2—2 körülfutó, bemélyülő vonal élénkíti. Lenn hátul, bútorra vagy kocsira való erősítés céljából szeglyuk látható rajta. íoo Paulovics, Serta Hoffilleriana 371., XUII. t. 3. —-A bakonyvidéki Mihálydygyüjteménnyel került a Magyar Nemzeti Múzeumba (lelt. sz. 42—1902., 18.). Az alul letört s a fejnek bázisul szolgáló hüvellyel együtt magassága 8-3 cm. íoi Paulovics, Mannus 26., 1934., 138. k. és u.-a., Serta Hoffilleriana 372., XIJII. t. 6. A 4-8 cm magas töredék kétségtelenül Pannóniából származik, mert oly gyűjteménnyel került a Magyar Nemzeti Múzeumba (lelt. sz. 67—1876., 58.), amely sorozatban a megadott lelhelyek mind pannóniaiak voltak. 102 Mannus 26., 1934., 138. k. 103 Germania 21., 1937., 96., 5. jegyzet. io4Paulovics, Serta Hoffilleriana 371. kk., XLIII. t. 4—5. — Mindkettő a Magyar Nemzeti Múzeum régi állagából való. Az egyik, masszával kitöltött fej, valami tárgyról, talapzatról tört le ; a pannóniai régiségeket magában foglaló Kis Ferencféle gyűjteményből származik (lelt. sz. d—2.). A másik egy maszkszerű bronzfejecske, illetőleg elülső, belül üres, fele egy fejnek, ismeretlen lelőhelyü (lelt. sz. C. R. 1909—49. Ismeretlen lelhelyű, régebbi szerzemények újabb számozása.). los Germania 38. íoe Beiträge zur Darstellung von Germanen. Germania 21., 1937., 250. kk. 1 07 Friedr. Kenner, Römische Funde in Wien 1908—10. Jahrb. f. Altertumskunde V., 1911., 113. los Fd. Beninger és Horváth Tibor szíves közlése. íoo Paulovics, Mannus 26., 1934., 133. k. Schumacher-Klumbach, Germanendarstellungen 4 27., 110. sz. no Bronzbázis felirata : Paulovics, Római művésznév Brigetioból. Egyet. Philológiai Közlöny LVL, 1932., 183. kk. és Római kisplasztikái műhely Pannóniában. Pannónia 1935., 21. kk. m Hekler Antal, Múzeumi és Könyvtári Értesítő III., 1909., 199. k. és Mannus 1., 1909., 277. kk. Hekler a büsztöt I. századinak tartja. Kossinna (MannusBibliothek 9., 1915., 214.) a II. század első felére datálja. Paulovics, Mannus 26., 1934., 129. kk. — W. Schmid, i. h. 37. Schumacher-Klumbach, Germanendarstellungen 4 35., 143. sz. 112 Paulovics, Mannus 26., 1934., 133. Schumacher-Klumbach, Germanendarstellungen 4 28-, 111. sz. 113 A nodus-xo. vonatkozó antik forrásokra nézve 1. : Hermann Fischer, Der germanische nodus und Verwandtes. Zeitschr. f. deutsch. Altertum 53., 1912., 183. k. — Régebbi összeállítás : Müllenhof f, Deutsche Alterthumskunde IV., 1900., 450. k. — V. ö. még : Friedrich Kaufmann, Deutsche Altertumskunde I., 1913., 426., 9. jegyzet, A wo^ws-ábrázolásokra s azok irodalmára nézve : Furtwängler, Intermezzi 67. Bienkowski, De simulacris barbararum gentium apud Romanos. 1900. Moritz Heine, Körperpflege u. Kleidung bei den Deutschen. Leipzig, 1903. . Kossinna, Germanendarstellungen in der antiken Skulptur. Mannus 1., 144. kk. Schumacher, Verzeichnis der Abgüsse und wichtigeren Photographien'mitTGermanendarstellungen. Kat. d. R.-G. Central-Mus. 1., 3. Aufl. 1912. H. Fischer, fenti műve (Ztschr. f. d. Altert. 53., 1912.) 185. kk. Teljesebb, Schumachert kiegészítő összeállítás. H. Fischer, Eine Germanen-Figur ? Mainzer Zeitschr. 7., 1912., 67. Fr. Kaufmann, fenti műve I., 1913., 422., 7. jegyzet. 266