Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

22 I. h. 71. 23 Wegner, i. h. 143. 24 I. h. 141. 25 Wegner, i. h. 76. 26 Intermezzi, 72. 27 Furtwängler, Intermezzi, 72. 28 Wegner, i. h. 124. 2 9 I. h. 132. k. : »Die Reliefs der Marcus­säule bezeichnen innerhalb der Antike den Punkt in der Entwicklung, wo der Raumsinn einerseits sich am stärksten ausprägt, wo anderseits aber dieser Sinn in Zersetzung begriffen ist. ... Die . . . erstaunlichen Raumdarstellungen finden an der Marcussäule innerhalb des antiken Reliefs ihre letzte Möglichkeit und gehen mit ihr zu Grunde.« 3 0 CIL, III 4835. Virunum : in hello desi­derate. CIL III. 4375 Pannonhalmi apátsági könyvtár : Julius Paternus sig. leg. I ad., qui est hello desiderat és Julius Fu­scus mil. leg. ss., qui est bell. des. Anyjuk állította két fiának. CIL III 3336. Dunapentele : desideratus in Dacia. CIL III 4857. Virunum : belflo] DfaJ­c[i]co desider(atus). CIL III 3553. Aquincum : Fuit in ex­ped(itione), hello desider(atus ) e(st). CIL III 11700. Celeia : hello desideratus hoste Gutica. CIL III 15159. Aquincum: Aur. Bito corn. leg. II ad. hello de si (der atus ). V. ö. Budapest Régiségei VIL, 34. kk. 3i Schumacher-Klumbach, Germanendarstel­lungen 4 15., 61. sz. V. ö. erre vonatkozólag G. Behrens, Fibel­Darstellungen auf römischen Grabsteinen. Mainzer Zeitschr. XXIL, 1927., 51. kk. 32 Schumacher-Klumbach, i. m. 35., 142. sz. 33 Friedrich v. Kenner, Römische Funde in Wien 1908—1910. Jahrb. f. Altertums­kunde V., 1911., 113. — A szobrocskára hivatkozik és képét is közli E. Beninger, i. m. 80. — A közölt két fényképet Polaschek E. dr. lekötelező szívességének köszönöm. 34 Nordische Altertumskunde 1897., 275. k. 35 U.-o. 256. 36 U.-o. 256. 37 Az övkorong női ruházaton való alkal­mazásának módját illetőleg 1. Georg Girke, Die Tracht der Germanen I. Mannus Bibliothek Nr. 23. T. 14—17. 38 Tudományos Gyűjtemény 1820., I., 54. kk. (képekkel). Desjardins-Rómer, i. m. 352. sz. (Régebbi irodalom.) Hampel]., Arch. Ért. 1909., 38., 26. kép. Ritterling E., U.-o. 1927., 71. k. és 290. CIL III 3307 = 10285. 3 9 Die Religion des römischen Heeres 1895., 43. : »Der Altar kann nach Fünfkirchen nur durch einen Sammler verschleppt sein.« 40 1. m. 43. 4i Ritterling, Arch. Ért. 1927., 71. k. 42 Intermezzi 73. 43 Ritterling, Arch. Ért. 1927., 71. k. 44 Először Römer említi : A Bakony. Győr I860., 182. Hampel, Budapest Régiségei IV., 1892., 68. k. és Arch. Ért. 1910., 315. k. Kuzsinszky, A Balaton környékének archaeologiája. Budapest, 1920., 153. k. 45 Nagy Lajos volt szíves figyelmeztetni a kőemlékre, neki köszönöm az arra vonat­kozó adatokat is. 46 Az első germánok Pannóniában. Nyelv­tudomány IV., 1913. Kny. 47 Das rheinische Germanien in den antiken Inschriften (1914.) : 1885—86., 1888., 1890—92., 1898., 1900—01., 2259., 2594. számok. 48 Die Germanen in Niederösterreich. 18. Ber. d. R.-G. Kommission 1928., 115. kk. 49 Die Germanenzeit in Niederösterreich von Marbod bis zu den Babenbergern. Wien, 1934. so CIL III 13384. Hampel, A Magyar Nemzeti Múzeum leg­régibb pannóniai sírtáblái. M. Tud. Akad. Ért. a Tört. Tudományok köréből XXL, Ív, 1906., 17. sz. n Mahler Ede, Arch. Ért. 1906., 157. k. és 221. Hampel, u.-o. 1906., 263. R. Cagnat és M. Besnier, Revue Arch, 1906., IL, 472. Riese, i. m. 1900. sz. Thienemann, i. m. 4. k. 62 Mahler, Arch. Ért. 1907., 143. — A M. Nemz. Múzeumban (lelt. sz. 85—1906.). 53 Kuzsinszky, Budapest Régiségei VIL, 1900., 32. k. CIL III 15163. Thienemann, i. m. 6. 54 W. Kubitschek és S. Frankfurt, Führer durch Carnuntum 1923 6 , 22 és 55. CIL III 4453. ss Schön, Arch. Epigr. Mitth. X., 115. CIL III 10505. Thienemann, i. m. 3. 264

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom