Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

köpf von Brigetio und einige »barbarische« Bronzeköpfe aus Pannonién. Serta Hoffilleriana 1940., 369. kk. s Thienemann Tivadar, Az első germánok Pannóniában c. értekezésének (Kny. Nyelvtudomány IV., 1913.) 3. lapja szerint »az első, Pannóniában megszállott germánok nyugati germántörzsek kötelékéből szakadtak ki és római fennhatóság alatt, római katonai szolgálatban telepedtek le a Dunán túl«. Kétségtelenül ez látszik a legtermészetesebbnek s mindenképpen ez a megállapítás volna várható, azonban a keleti germánság — csak nyomoknak nevezhető — emlékei mégis korábbi jellegüeknek látszanak, mint a nyugati törzsek sűrűbben jelentkező maradványai. 6 A bastarnák történetére vonatkozólag itt röviden csak az irodalmi összefoglalásokat nyújtó művekre hivatkozunk : Müllenhoff, Deutsche Altertumskunde II., 1887., 104. kk. Ihm, Pauly-Wissowa R.-B. »Bastarnae« címszó alatt, 110. kk. R. Much, Hoops Reallexicon der germ. • Altertumskunde-ben I., 1911., 177. kk. O. Fiebiger u. L. Schmidt; Inschriftensammlung zur Gesch. d. Ostgermanen Denkschr. d. K. Akad. d. Wiss. in Wien., phil.-hist. Kl. 60. Bd., 3. Abh., 1917. Willi. Capelle, Die Germanen im Frühlicht der Geschichte 1928., 20. kk. K. Tackenberg, Die Bastarnen. Volk und Rasse, 1929., 232. kk. K. Tackenberg, Zu den Wanderungen der Ostgermanen. Mannus 22., 1930., 268. kk. C. Patsch, Beiträge zur Völkerkunde von Südosteuropa. V : Aus 500 Jahren vorrömischer und römischer Geschichte Südosteuropas. Sitzungsber. d. Akad. d. Wiss. in Wien. Phil.-hist. Kl. 214. Bd. 1., 1932. — V. ö. ismertetését : M. Rostowtzeff a Gnomon-ban, 10., 1934., Heft 1., 1. kk. IV. Schmidt, Geschichte der deutschen Stämme bis zum Ausgang der Völkerwanderung, Die Ostgermanen. 2. Aufl., 1934. i Összeállítását 1. : L. Schmidt, i. m. 86. kk. * L. Schmidt, i. m. 90. 9 Lelőhelye Felső-Nána (Tolna megye), Várd<Énb (a Duna melletti Ad Statuas romai táborhely) közelében. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban (lelt. sz. 291—1870.). CID HI p. 862., XIX. és p. 1967., XXVII. CIL XVI p. 40., 42. sz. (Nesselhauf). Desjardins-Rómer, A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei 1873., 185. (Régebbi irodalom.) Fiebiger-Schmidt, i. m. 12. sz. V. ö. Müllenhoff, Deutsche Altertumskunde 2., 109. io Fiebiger-Schmidt, i. m. 302. sz. ii Kuzsinszky Bálint, Budapest Régiségei V. 1897., 140. CIL III 14348. íz A Magyar Nemzeti Múzeumban (lelt. sz. .31 —1880., 1.). CIL III 11001. — Arch. Kpigr. Mitth. aus Oesterreich-Ungarn 7., 104. és 10., 111. i3 I. m. 303. sz. i4 V. ö. Fiebiger-Schmidt, i. m. 296. sz. (Priger idus-irodalom. ) CIL HI 3761., 3764., 10676. — E téglabélyeg olvasását, illetve kiegészítését és datálását (374—375 Kr. u.) illetőleg 1. Alföldi András, Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonién 1., 1924., 82. kk. Szilagyi János, A pannóniai bélyeges téglák. 1933., 100. k., 48—58. sz. iá St. Paulovics, Römischer Bastarnenkopf aus Bronze im Ungarischen Nationalmuseum. Germania 18., 1934., 271. kk. iß Az adamklissi-i emlékmű irodalmát illetőleg a Germania-baii megjelent tanulmányunkra utalunk : 18., 1934., 272., •1. jegyzet. i7 Alföldi, Budapest története L, 1942., 210. kk., 84. jegyzet. is Magyarország népei és a római birodalom. A Magyar Szemle Kincsestára, 42. sz., 1934., 27. k. 19 Kuzsinszky felismerése. L. Alföldi utóbb i. h. 28. 20 Régebbi irodalma : Desjardins-Rómer, A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei 1873., 371. sz. CIL III 4310 - 10969. Ho ff Hier Viktor, Arch. Ért. 1909.', 317. k. Hampel József, Arch. Ért. 1910., 315. és Jelentés a Magyar NemzetiMúzeum 1905. évi állapotáról 1906., 221., 8. t. Schumacher-Klumbach, Germanendarstellungen

4 22., 85. sz. 2i Die kunstgeschichtliche Stellung der Marcussäule. Jahrb. d. Deutsch. Arch. Inst. 46., 1931., 61. kk. B műre hivatkozva helyszűke és egyéb okok miatt mellőzzük a két emlék nagy irodalmának felsorolását. 263