Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

is A mult századi hajógyárszigeti ásatásokból a gráci Johanneumba és Bécsbe is elkerült néhány darab, Id. CIL, III 3750 ; kerültek a Hajógyár-szigetről másféle bélyeges téglák az esztergomi reáliskolába és Kalocsára is, de ezek közt nem volt LEG II HAD bélyeges. i6 Sacken, Mitt. d. C. Comm. II (1857), 165. és 286. o. i7 Abban semmi feltűnő nincs, hogy egy tucat bélyegző készítője követte el egyszerre ugyanazt a hibát. Gondoljunk arra, hogy a bélyegzőket készítő katonák egymás munkáját lemásolták, amint ez a hibaátvétel ma is gyakran megtörténik az iskolákban írásbeli dolgozat közben. is Récsey, Arch. Ért. 1897. évi, 198. 1., csillagos jegyzet ; Nagy Lajos, Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktárutcában, 39—43. 1. i9 Bbben a közjogi felfogásban a hadsereg a császár tulajdona, tehát : Legio II. Had(riana) — Hadrianus II. légiója. P. o. Antoniuiana 4* Antoninushoz tartozó. 20 Hadrianusnak költséges kedvtelései, szórakozásai voltak már tribunus militum korában is. Sógora, Servianus, pénztartozásai miatt tartotta őt vissza erőszakkal germániai títja alkalmával (v. ö. Schulz, Leben d. Kaisers Hadrianus 19. 1.). 2i Ritterling, Arch. Ért. 41 (1927), 60—61.1.; Schulz i. m. 17.—18. és 23—24. 1. Hadrianus hadgyakorlatot is tarthatott helytartósága alatt Aquincum körül. A batav lovas is ekkor mutathatta be az ismert verses feliratban (CIL III 3676) »megénekelt« és kifejezetten Hadrianus jelenlétében produkált ügyességeit. Ezen verses felirathoz legutóbb : Alföldi András, Budapest története I. 346. 1., 250. j., és : Nagy Lajos, ugyanitt 556-7. 1., 575. 1. 88. j. A Duna átúszásával és mesternyilazással dicsekvő, batavusz származású katona Weber (Untersuchungen z. Gesch. d. K. Lladrianus 153) szerint a cohors III Batavorum, Wagner (Die Dislokation... 16) szerint az ala I Batavorum kötelékében szolgált. Szerintem szolgálhatott egy batavus származású katona olyan segédcsapatban is, amelyet eredetileg nem batavokból állítottak fel, tehát p. o. inkább a cohors II Alpinorum vagy a cohors 1 Lusilanorum nevű esapattestben, amelyek abban az időben valóban megfordultak itt, amint ezt később kifejtjük. 22 CIL ILL 10694 ad n. 3374; V 8110, 29; XI 6688, 2; X 8042, 2. 23 Mursa-ban ezt az építkezést Kr. u. . 133-ban végezte a császár parancsára a legio II adiutrix, amely e végből erre az időre lejött Aquincumból, legalább is osztagai megjelentek itt az építkezés elvégzése végett. Különben Mursa-t Hadrianus talán tribunus militum korában ismerhette meg és kedvelhette meg annyira, hogy császári trónjáról is visszaemlékezve rája, városjogi kiváltság adományozásával és középítkezéssel tüntette ki később. Tehát valószínű, hogy a legio II adiutrix, Aquincum későbbi háziezrede Kr. u. 93—94 körül — amikor Hadrianus ebben a légióban töltötte első tényleges idejét — Mur sa körül táborozott. 27 Szilágyi János, Az aquincumi helyőrség csapattestei, Tanulmányok Budapest múltjából IX. (1941) évf. 235—6. 1. 24 A felirat utolsó soraiban : V(otis) D(ecennalibus). . . és nem V (ici) X PV(blice) PO(suerunt) olvasandó. Ld. ehhez : Kuzsinszky, Bud. Rég. I. 43. o. (régi olvasáshoz) és új olvasásához : Alföldi, Budapest története I. 325, 351. 1. és 411. j. 25 LEG II HAD bélyeggel megjelöltén eddig csak 4—8 cm vastag, sima, fali, illetőleg hypocaustum-oszlopba való téglákat találtunk, Tetőfedő és melegvezető (csőszerű) téglákon eddig nem állapítottunk meg ilyen bélyeget. Ez is fontos körülmény, amely arra mutat, hogy a LEG II HAD szövegű bélyegzőket az első építkezés alkalmával használták, az építés későbbi folyamán és javítások céljára íuár nem vették igénybe. 26 A 25.kép 16., 17. és 27.kép 22. sz. rajzokon bemutatott bélyegekkel megjelölt téglák együtt kerültek napfényre LEG II HA D bélyegesekkel (ásat. napló 1941/3/4, 1941/3/8). E szerint ezekkel egykorúak (Hadrianus, Kr. u. II. század első évtizedei). A legio ezen téglabélyegei is mind 7—8 cm vastag fali téglákon mutatkoztak. A 27.kép 24. sz. rajzon bemutatott bélyegtípus meleg vezető, csőalakú téglán (tubus) is előfordul, ami esetleg későbbi keletkezésre utal. A négyszögletes csőtéglákra csak későbbi időben. (Wolff, Der obergerm.-rätische Limes des Römerreiches, Lief. 42, íir. 27, 66—69 szerint Antoninus Pius császár korától) szoktak bélyeget nyomni. 136