Budapest Régiségei 13. (1943)
Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75
is elégséges arra, hogy e niúniiatemetkezéseknek az egyiptomi kultuszokkal való összefüggését bizonyítottnak vegyük. is A. Frank, Die Mumie von Petronell, Neues Wiener Tagblatt 8. August 1939, Sonntagsbeiblatt S. 7. A carnuntumi múmia az aquincumiaknál talán korábbi időből származik : a terminus post quem egy Caligula-éremmel van meghatározva. i9 Nagy i. m. 27. o. 20 A pusztaszentlászlói lelet alapján ez a szarmaták pontuszvidéki kultúrájával függhetett össze. 2i Nagy, i. m. 26. o. : Sarapis-szobor része lehetett. 22 Nagy, i. m. 27. o., Kuzsinszky, Aquincum, 1934, 84. o., 32. ábra. 23 Láng Nándor, Budapest Régiségei, XII. 5. és kk. o. Szerinte ez hellenisztikusegyiptomi típus későrómai »kivonata«. 2* Kuzsinszky, Budapest Régiségei, V. 1897., 106. o., Archaeológiai Értesítő, 1907, 121. és kk. o., Paulovics, Alexandriai istenségek tiszteletének emlékei a magyarországi rómaiságban, 1915, 42. és kk. o., Nagy, i. m. 26. o., CIL. III. 14343. 25 Ilyennek tartja őket Paulovics i. h. Valóban, alig találunk rajtuk olyan vonást, amely határozottsággal Isisre vagy Sarapisra utalna : sem a modius sem a Kerberos, sem a kosár nem különösen jellemző rájuk, viszont a kulcs és a hosszú, gombosvégü sceptrum Dis és Proserpina kezében gyakoriak. Fgyikük Juppiter-Juno hasonló, vele együtt talált reliefjének megfelelője, ez is arra mutat, hogy bennük inkább római, esetleg helyi istenségek ábrázolását kell látnunk. Különösen lényeges az, hogy az istennő ruházata és hajviselete nem mutat semmi Isisre jellemző vonást. A táblák felirattal nem bírnak, ill. feliratuk a meghatározást elő nem segíti : állíttatójuk talán nem is gondolt meghatározott alakra, hanem csak az Alvilág Isteneire általában. 26 Kuzsinszky, Budapest Régiségei, IX., 550. 27 Hekler, Archaeológiai Értesítő, 1910, 33. o. és 4. ábra. Hekler szerint mellén a jellegzetes ruhacsomózás is felismerhető. 2 8 V. ö. Sethe : Amun und die acht Urgötter von Hermopolis, Abhandlungen der Berliner Akademie der Wissenschaften, 1929. 2 9 V. ö. Paulovics, i. m. 53. és k. o., Cumont : Les Religions Orientales dans le Paganisme romain 4, 235. o., 9. jegyzet. 3 0 Kétségtelenül Ámon Aquincumból : Nagy, i. m. 26. o. 16. kép. 3i Aquincum esetében pl. Danubiust, kinek kultusza feliratosan is igazolt : CIL. III. 3416, 10395. 32 Nagy, i. m. 25. o. és Kuzsinszky, Budapest Régiségei XII., 74. és k. o. 33 CIL. HL 3463. Paulovics, i. m. 54. o. szerint a feliratot afrikai legionáriusok állítják. Szerinte a CIL. HL 3460 felirat is Juppiter Ammonnak szól, amit Brelich, Aqunicum vallásos élete, Dissertationes Pannonicae Ser. II. nr 10., 130. o. kétségbevon. 34 A Történeti Múzeum Régészeti Osztályán 194/910, 29. szám alatt. Ugyancsak Intercisából egy szakállas pygmaeust is őriz ármúzeum, bronz. Hekler, Archaeológiai Értesítő, 1912., 416. o. megemlít egy Dunapenteléről a Nemzeti Múzeumba került alexandriai domborműves ezüstlemezes bronzcsészét. 35 Paulovics, i. m. 52. o. 361£ domborművei a Szépművészet c. folyóirat 1942. évfolyam I. szám 11. és kk. o. foglalkoztunk. A következőkben ott kifejtett eredményeinket foglaljuk újból össze. 37 Pauer, História Dioecesis Alba-Regalensis, 1877, XI. és kk. o., 2. ábra. Károly, Fejérvármegye Története, II. 1898, 11. o., Nagy, i. m. 28. o., 26. kép, Marosi, Magyar Művészet VI., 1930, 396. o. (csak kép). 3 8 Amint ezt Nagy i. h. a kérdéses domborműről megállapítja. Ugyanez áll a többi, vele együtt talált reliefre is, ezek felsorolását 1. Károly, id. h. 3 9 Abhandlungen der Sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften, V. 284. o., 2. ábra, v. ö. Springer-Michaelis, Handbuch der Kunstgeschichte, I. kötet, 1899-es kiadás, 117.o., 197. ábra, Reinach, Répertoire des Peintures, stb. 377. o. 2. ábra. 4 0 Bl-AHából, Hadrumetum (ma Sousse) mellett : Gauckler-Gouvet-Hannezo : Musée de Sousse (Musées de l'Algérie et de la Tunisie, Description de l'Afrique du Nord) 125. o., VIII. tábla, Archäologischer Anzeiger, 1900, 60. hasáb, 1. ábra. Nyomatékosan emlékeztetünk itt is arra, hogy a fehérvári, el-aliai és herculaneumi 70