Budapest Régiségei 13. (1943)
Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75
jelenetek nem ismétlései egymásnak, de ugyanazon téma különböző változatai : a herculaneumi falfestményen felbukkan a krokodilus az öszvér orra előtt, a fehérvári domborművön az orrába harap, az el-aliai mozaikon pedig már félig el is nyelte a vértől patakzó állatot. A következőkben említendő Nealkes-féle festményen pedig a krokodilus csak leselkedik az öszvérre. *i Plinius, Nat, Hist. XXXV. 142. 42 Emil Presuhn, Pompeji, die neueste Ausgrabungen von 1874 bis 1881, Ergänzungsband, Lieferung I. Abth. IX. Regio IX. Insula VIII., das Patrizierhaus von 1879, 11. 43 V. ö. Oroszlán, Az o. m. Régészeti Társulat Évkönyve, I. 30. o. 44 Ez főként a dekorációban nyilvánul meg. *8 Különösen sok példát sorol fel Reinach, i. m., itt további irodalom is. Ld még Roux-Barré : Pompéi ; Helbig : Wandgemälde ... Campaniens ; Nogara : I Mosaici Antichi nel Vaticano e nel Laterano; Daremberg-Saglio, III. 2102 hasáb és 14. jegyzet ; Aurigemma : Zliten (Africa Italiana) ; Rizzo : La Pittura ellenistico-romana, 1929, 69. és 83. o., 151., 175. és kk., 187. kk. ábrák ; Tarchi : L'arte etrusco-romano nell'Umbria e nella Sabina, Tav. 258. k ; Pfuhl : Malerei stb., III. 309.698, 310.699, 338.737. kk., 339.739. stb. ; Maiuri : La casa del Menandro e il suo tesoro di argenteria, 1932, 31. es 58. o. IL Tav. VII ; Héron de Villefosse : Bull, arch, du Comité d. tr. hist. 1903, 15. és kk. o. *6 Ld pi. Gauckler stb. i. m. — Galliából : Arch. Anzeiger, 1904, 127. hasáb, 1902, 65 hasáb stb. 47 Oroszlán : Az antik terrakottagyüjtemény, 117. o., Rohden-Winnefeld : Architektonische römische Tonreliefs der Kaiserzeit CXL k. Ide tartozik, mint a téma végső leegyszerűsítése, egy dunapentelei ház lótuszt ábrázoló stukkódíszítése is : Nagy Lajos, Archaeológiai Értesítő, 1927, 129. o. 4 8 Pl. az egyedi serpenyőn : Hekler, Jahrbuch des Arch. Instituts, 1909, 28. és kk. o. ; a condrieu-i vázán : Reinach : Répertoire des Reliefs stb., IL 291. o. 49 Pannóniából : Iványi Dóra: Die römischen Lampen Pannoniens, Diss. Pann. Ser. IL Nr. 2, 58. o. Nr. 217. kk. so Gauckler stb. i. m. 26. és k. o. si PL Lafaye, i. m. 332. o. 52 Maspero (Les peintures des tombeaux égyptiens et la mosaique de Palestrine, Extrait des Mélanges publiés par l'École des Hautes Études, 1878, 45. es kk. o.) szerint ez a mozaik egyiptomi falképek görög utánérzése. 53 Szépművészet, i. h. 11. és kk. o. 54 Breasted ; Geschichte Ägyptens, Phaidon-Verlag, Kunstgeschichtliches Nachwort 220 és_kk. o., Pechheimer ; Kleinplastik der Ägypter, 139. kk ; Bissing; Der Pussboden aus dem Palaste des Königs Amenophis IV. stb. 55 Az egyiptomi művészetben a nilusi jelenetek mindvégig divatban maradtak. Korán átvették a föníciaiak is és főként egyptizáló bronz és ezüstedényeiken alkalmazták. Ezeket Hispániától Asszíriáig megtaláljuk. V. ö. pl. Mühlestein, Kunst der Etrusker és Poulsen, Orient und griechische Kunst. 56 Alexandriai nilusi jelenet alig maradt ránk, de azért nem kétséges, hogy a típus innen terjedt szét a római birodalomban. Alexandriai nilusi jelenet : az egyedi serpenyőn : Hekler, i. h. V. ö. még Rostowtzeff : Römische Mitteilungen XXVI. 1911, 55. és kk. o. Erman : Die ägyptische Religion 2 , 261. o. 57 V. ö. Szépművészet, i. h. Rostowtzeff i. m. es Gauckler stb. 25. o. 58 L. Otto Waser : Röscher, Lex. der griechröm. Mythologie III. 2. 3283. és kkhasáb (s. v. Pygmaien). A pygmaeusoknak Egyiptomba való (egyébként már elég korán megkezdődő v. ö. Inghirami, Pitture di vasi fittili 4, tav 357, Waser i. m. 3293 hasáb, 2. ábra), lokalizálását talán elősegítették hírek déli, afrikai törpe népekről: Breasted i. m. 100. o. ill. Herod. IL 32 és az egyiptomiak sajátos törpeistenségei, a pataikosok, 1. Oroszlán-Dobrovits i. m. 78. o. 59 V. ö. Herod, II. 35. stb., Hopfner : Orient und griechische Philosophie, Beihefte zum alten Orient, 4, 1925. 6 0 Pl. Jeremiás XL 4. Természetesen az Egyiptomból való kivonulás története is hozzájárult ehhez a felfogáshoz. ei Reitzenstein : Ein iranisches Erlösungsmysterium 71 o. 62 Apui. Metam. XI. 5 ; Iuli Plori Epitomae rec. Jahn, 1852, p. XLII, 1. 17. (Lafaye i. m. 119. o.). Ti