Budapest Régiségei 13. (1943)

Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75

megfogalmazásban mutatja az istenséget, míg a Schmidt-gyüjteménybeli

139 óegyiptomi stílusú, frontális felépítésű: az ujját szopó gyermek

140 fején az ureuszos »klaft«, az egyiptomi király főkötő, efölött ma már hiányzó, gazdag kiképzésű korona lehetett, jobb halántéka fölött az »ifjúság fürtje«.

151 Harpokrates kultuszához emlékeztethetünk talán Arpokras páter aquincumi feliratára. Az említett Isisszobor egyiptomi stílusú és elég durva kivitelű tömegáru, fejéről a tehénszarvas, napkorongos fejdísz ma már hiányzik.

142 Feltűnő az egyiptomi szobrocskák nagy száma egyetlen gyűjteményben. Arra kell gondolnunk, hogy egy Isis-hívő házi szentélyének maradványai állnak előttünk, annál is inkább, mert az istenek jól összeválogatva látszanak lenni, először is az osirisi hármasság, (Osiris, Isis, Harpokrates,)

143 majd Bész, a tipikus háziistenség, kinek kultusza azonban, mint láttuk, már Egyiptomban Osiris-éhoz kapcsolódott (Abydos, Serapeum), és aki az ú. n. Horus-táblákon együtt szerepel az isteni gyermekkel, mint a Bajokat Elhárító.

144 Végére értünk az egyiptomi aquincumi emlékek felsorolásának. Valószínűleg egyik sem volt pusztán dísztárgy, hanem egy mélységes vallásosság élő tanuja. Hogy ennek a vallásosságnak a hordozói kik voltak, mint már említettük, biztosan el nem dönthetjük. íteleteink legnagyobbrészt importáruk, orientálisok, rómaiak és pannóniaiak egyaránt birtokukban tarthatták őket. A bennszülött kultuszokhoz való kapcsolódásnak semmi 16. kép. Harpokrates bronzszobra.