Budapest Régiségei 13. (1943)
Dobrovits Aladár: Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban 45-75
különösebb példáját nem találjuk, mint Noricumban, Moesiaban, vagy akár Gallia-Germaniaban. 145 Bnnek természetesen az is lehet magyarázata, hogy Pannóniában, így Aquincumban is, az őslakók vallása rendkívüli mértékben háttérbe szorul, vagy annyira római köntösben jelenik meg, hogy már alig ismerhető fel. 146 A római államvallással, elsősorban a császárkultusszal való általános kapcsolat itt is megvan, valamint kimutatható, ha egyáltalán nem is jelentős a többi »keleti« kultusszal való összeköttetés; ez általában kétféle alapon jöhet létre: következhet egyrészt a misztériumvallásoknak abból a sajátos tulajdonságából, hogy minden excluzivitásuk mellett egymást azonos lényegűeknek ismerik fel és híveiket nagyjából azonos rétegekből merítik, — aminek következménye lesz megint a császárkorra oly jellemző beavatás-halmozás 147 —másrészt kövétkezhetik ez ezeknek a kultuszoknak idegen, orientális eredetéből. Egyetlen példánk amely ilyen kultuszokkal való kapcsolatra mutatni látszik, az Arpocrasfelirat, mind a két feltételnek igen jól megfelelhet. Ezzel kapcsolatban két körülményt kell még megemlítenünk : az egyik az orientálisok már említett igen kis száma és a kultuszban való alárendelt szerepük, 148 a másik, amit már Brelich Angelo is hangsúlyozott, 149 hogy t. i. semmi sem igazolja azt, hogy az egyiptomi kultuszok nálunk misztérium formában jelennek meg. Semmi sem igazolja ezt, de semmi sem mond neki ellent. Talán az egy Mithras-kultuszt leszámítva, valamennyi, a misztériumokban szereplő, görög és orientális istenségnek megvolt a maga »nyilvános« tisztelete is és a kétféle kultusz együtt és egy időben állhatott fenn egymás mellett : ha tehát arról hallunk, hogy valaki magát valahol Isis misztériumaiba beavattatta (mint Iyucius Kenchraeban), úgy ugyanott biztosan volt az istennőnek mindenki számára nyitvalevő temploma is. 150 Fordítva : ha valahol Isis-kultusza egyáltalában igazolható — mint Aquincumban is — joggal feltételezhető, hogy misztériumait is megülték, annál is inkább, mert itt csak magát a kultuszt tudjuk igazolni, a természetére vonatkozóan csak következtetésekre vagyunk utalva. Ebben a tekintetben az említett terra-szigillata-tálak segítenek tovább. Ábrázolásuknak jellege, ha igazunk van, nemcsak, hogy az egyiptomi kultuszokra utal, de egyenesen szektaszerű közösséget enged feltételezni. Talán mellettük az »orthodox«-Isis-hívők is zártabb közösséget alkottak. 151 67
