Budapest Régiségei 13. (1943)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Tibor: A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938-1942. évek között végzett kutatásairól 359-399

36. kép. — A praetorium DNy-i sarokrésze, a másodlagosan beépitett Hercule s-oltárral. Kétoldalt 30 cm széles, gondosan kifalazott csatorna szegélyezi. Knnek az útnak megtalálása ezért is fontos, mert a vele párhuzamosan futó s északon a paedagogium előtt elhaladó útvonallal együtt, ezek osztották fel az aquincumi polgárváros keleti részét három kerületre. A Regio I. a paedagogium és az északi városfal közötti terület. Regio /I-vel jelölhetjük a városrész középponti területét, a nagy közfürdőkkel és a macelumraal, míg a déli, a III. Regio az új ásatási területet foglalja magába, amelyről fentebb összefoglalólag épp beszámoltunk. Az aquincumi városias településtől nyugatra, a hegyekben majorsági épületek helyezkedtek el. Ezekről a folyóirat következő kötetében részletesebb feldolgozást talál az olvasó. Ugyancsak kisebb cikkben számolunk majd be a kiscelli Attila-park római köveiről. A Remete-hegy északi oldalán a 16439. hrsz. telken 1940. augusztusában egy felirat és díszítés nélküli szarkofágot találtunk. A helyszínen maradt. A Lófejű kút közelében ugyanezen év szeptemberében felástuk a lebontott kilátótorony területét. Néhány középkori és újabb cseréptöredék került elő, míg falnyomokat nem találtunk. 1938 júliusától—szeptemberig, az Országos Magyar Történeti Múzeum támogatásával Pomázon ásatott az Intézet. A Zdravlyák nevű domboldalon előkerült Bachenau-típusú (lásd : Karl H. Swoboda, Römische u. romanische Paläste. Wien, 1919. 106. 1., 51. kép) majorsági épületről és a szerény igényű leletekről az újabb, Aquincum-környéki villa rusticák feldolgozásakor kívánok részletesebben beszámolni. 390