Budapest Régiségei 13. (1943)

Dercsényi Dezső: XI. századi királyi kőfaragóműhely Budán 255-293

radványa. A somogyvári szt. Egyed (Aegidus) -monostor templom maradványai. Arch. Közi. XX. kötet. Budapest 1897. 122. 1. A fejérvármegyei és székesfehérvári múzeum egyesület jelentése. Székesfehérvár, 1912. 16. 1. Magyar Művészet 1930. 399. és 418. 1. Gerevich id. m. 136. 1. Dercsényi Dezső, id. m. 27. 1. is Gerevich, id. m. 136.1. CLV. tábla 3., 5. kép i7 Marosi Arnold, A múzeumi lépcsőház kövei. Székesfehérvári Szemle I. 7—9. sz. 15. 1. Adatok Székesfehérvár kőemlékeihez. Székesfehérvári Szemle 1932. II. 7—9. sz. 49. 1. Gerevich, id. m. 135—136. 1. CLV. tábla 2. kép. is Gerevich Tibor, id. m. 136. 1. (később mint XII. századi szerepel.) CI/VT. tábla 1. kép. is Balogh Ilona, Adatok az olasz románkori szobrászat Magyarországi hatásához. Arch. Ért. 1932—33. XI.VI. kép. 112. 1. Szönyi Ottó, A pécsi püspöki múzeum kőtára. Pécs 1906. 329. sz. 2 0 Szönyi Ottó, id. m. 460—462. sz. ai A gyulafehérvári oszlopfőre v. ö. Balogh Ilona id. m. 112. 1.1. jegyzet. Az akanthusleveles oszlopfőtípus továbbélésére jellemzők a bényi r. k. templom kóruspilléreiu látható fejezetek. Az erősen kihajló nyelves levelek mögött, csavart szárból voluták között élesen metszett akanthuslevelek nőnek ki. Tekintve, hogy a templom a XIII. század első felében épült, az esztergomi királyi műhely hatása alatt, esetleg részvételével, valószínű, hogy az Esztergomban látott XI. századi oszlopfők motívumait használták fel, alakították át a kőfaragók. (A két oszlopfő képét közli : Csányi Károly-Lux Géza : A bényi római katolikus templom. Technika, 1940. 7. szám.) 22 Hans Weigert, Die Kapitel der Deutschen Baukunst des Mittelalters. Zeitschrift für Kunstgeschichte V. 1936. 7—46. 1. Az aacheni importált oszlopfőkre vonatkozólag Erich Schmidt, Kirchliche Bauten des frühen Mittelalters in Südwestdeutschland . 1932. 23 G. Dehio, Geschichte der Deutschen Kunst. I. Berlin, 1939. 84. 1. 24 A »magistri commacini«-k lassan már évszázados problémáiba nem akarunk mélyebben elmerülni, csupán hivatkozunk Mario Salmi kitűnő cikkére, ki szerint a név »szerszámmal dolgozó mesterek «-et jelentett és nemcsak a comói tó, hanem egész Lombardiából kiáramló kőfaragókra vonatkozott a XI. század292 ban. V. ö. Maestri commacini e maestri lombardi. Palladio III. 1939. 49. 1. as Eckhardt Sándor, Sicambria, Minerva 1927. A pannóniai huntörténet keletkezése. Századok 1928. A pannóniai antik oszlopfőket Gosztonyi Gyula gyűjtötte össze. Értékes tanulmánya remélhetőleg a • közeljövőben megjelenik. Néki köszönhetem ezt az értékes felvilágosítást, hogy az általam tárgyalt akanthus-leveles oszlopfő típusa — eltekintve a fentebb említett aquincumi emléktől —• teljesen ismeretlen a pannóniai emlékany ágban. 26 Horváth Henrik, Pannóniai — antik elemek tovább élése román épület plasztikánkban. Pécs, 1935. Csemegi József : Antik díszítő elemek továbbélése román építészeti ornamentikánkban. Magyar Művészet. 1936. 347. 1. 27 Gerevich, id. m. 52. 1. 28 Horváth Henrik, id. m. 86. 1. 2 9 V. ö. Karácsonyi János, Péter király és az óbudai prépostság. Századok 1897. 291.1. Gárdonyi Albert, Középkori prépostságok a főváros területén. Történetírás 1938. 178. 1. Horváth Henrik, id. m. Gerevich Tibor, id. m. 46. 1. (Szent László alapításának tartja.) 3 0 Garády Sándor, A budai (óbudai) káptalan alapítása. Tanulmányok Budapest múltjából VII. 1939. 70—91. 1. 3i Gerevich Tibor, id. m. 51—53. 1. Gosztonyi Gyula, A pécsi szent Péter székesegyház. Pécs 1939. 32 Horváth Henrik, id. m. 85. 1. Ipolyi Arnold : Magyarország középkori emlékszerű építészete. Magyar műtörténeti tanulmányai Bpest 1889. 24. 1. 33 Varjú Elemér, Szent István koporsója. Magyar Művészet 1939. 372. 1. A koporsó ornamentikájának meggyőző levezetése az Adria parti kikötővárosok művészetéből: Gerevich id. m. 156—159. 34 Divald Kornél, Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1927. 27. 1. 35 Balogh Ilona, id. m. 112—1. 1. jegyzet. 36 Horváth Henrik, id. m. 12. 1. 37 Gerevich Tibor, id. m. 136. 1. 3 8 A. Kingsley Porter, Lombard Architecture. London 1927. 185—196. 3 8a. Az esztergomi pillérfők pa vial kapcsolataira vonatkozólag v. ö. : Dercsényi Desiderio : Contributi alio studio dei rapporti fra la plastica Ungherese nelT eta romanica e quella dell' Italia settentrionale. Roma, 1942. 4—5. 1.