Budapest Régiségei 13. (1943)

Dercsényi Dezső: XI. századi királyi kőfaragóműhely Budán 255-293

39 Richard Salamon, Opicinis de Canestris. London 1936. c. kötetben: R. Krautheimer, Die Doppelkathedrale von Pavia. 323— 337. 1. 40 0. Stiehl, Der Bachsteinbau romanischer Zeit besonders in Oberitalien und Norddeutschland. Leipzig 1898. 4i R. Kautsch, Oberitalien und der Mittelrhein. Atti del X. Congresso internationale di Storia del Arte. Roma 1922. U. az : Der Dom zu Speyer. Städel-Jahrbuch I. Prankfurt 1921. 42 Otto Rydbeck, Lunds Domkyrkas Byggnadshistoria. Dund 1923. 43 Fest, Alfredo, I primi rapporti della nazione ungherese coll Italia. Budapest 1922. 44 Szent István és Róma eszmére vonatkozólag lásd Balogh József alapvető tanulmányait. Szerinte az Intelmek — kinek szerzője klasszikus műveltségű ember volt —- egyik kifejezése egyenesen a magyar földön fennmaradt emlékekre utal : »et quamvis semper novam et habeat prolem, in ceteris tarnen locis quasi antiqua habetur« (Libellus de institutione morum Scriptores Rerum Hungaricarum. Ed. Szentpétery. Vol. II. Bp. 1938, 622.) Szent István és a Róma eszme. Budapesti Szemle 1927. Szent István, a békefejedelem. Századok 1926. 45 Az oszlopfő esztergomi származása bizonyos. Mathes említi (Veteris arcis Strigoniensis, Strigonii 1827, 79 1.), hogy a Szent István protomartir templom alapfalaiból került elő. V. ö. Czobor Béla id. m. 189. 1. Gerevich Tibor, id. m. 148. 1. CXI. tábla, 3. kép. « 46 Gerevich Tibor, id. m. 140. 1. CXVI. tábla, 1—2. kép. 47 Dömös szintén királyi alapítás, korábban királyi nyaraló, a XI. század végén pedig vSzent Margit tiszteletére emelt prépostsági templom épült. V. ö. Gerevich Tibor id. m. 75. L, a Szépművészeti Múzeumban lévő pillérfő képét a CXXVI. tábla 2. képén közli. 293