Budapest Régiségei 13. (1943)

Dercsényi Dezső: XI. századi királyi kőfaragóműhely Budán 255-293

és csonkapiramis oszlopfője foglalja el, mely az elődjével szemben éppen zárt formájú. Az érett római formakincsnek ez a lassú elhalása tovább folytatódik a V—

VIII. században, de váratlanul megtörik Nagy Károly uralma alatt, amikor az Aacheni kápolna oszlopfőin újra a klasszikus formák jelentkeznek, részben import, részben másolás útján. Nagy Károly, 19. kép. - Oszlopfő. Székesfehérvár, Kőtár. akinek császári akarata megtörte a «halódó antikot», a fejlődés lassú redukáló irányát, új életre hívta a császárkori formákat. Aachenben még ma is két Ravennából származó oszlopfőt találunk, míg a többin a másolás elvitathatatlan nyomait láthatjuk, amihez a mintát a császárkori oszlopfők szolgáltatták.

22 A karoling reneszánsz antik imádatában érthető az oszlopfők importálása, de másolása is, ami az Ottók korában sem szűnt meg, hiszen I. Ottó kedvenc alapításához, a Magdeburgi Dómhoz oszlopokat és oszlopfőket hozatott Itáliából.

23 Az antik emlékeknek ez az epigonszerű utánzása azonban nem tudta a német művészet 276