Budapest Régiségei 13. (1943)
Gerevich László: A csúti középkori sírmező 103-166
tokon, melyek a páncélzat hatása alatt alakultak ki, 52 az öv mélyen a derék alá, a medence tájára kerül. Ennek a kornak ábrázolásain a korviseletbe öltözött alakokról ritkán hiányzik a díszes, veretes öv. A Képes Krónikában is gyakran előfordul, de mindig csak ott, ahol nyugati ruhájú lovagokat szerepeltet. Mindjárt a címlapon Nagy I v ajos alakján és a jobbján álló magyar vitézeken az öv könnyen felismerhető. A keleti jellegű viseletet, a kaftanszem öltönyöket inkább selyemöv szorítja össze. A veretes öv tehát a krónika festője előtt úgy állott, mint nyugati, helyesebben olasz import. Ezeket az öveket inkább cingulum militarenak tekinthetjük ; a páncéling felett a fegyverkabátot a medencénél szűken fogják körül. Ezek az övek még az erősen stilizált és elnagyolt ábrázolásokon is összefüggő négy szeglet es részekből állanak. (Jean de Pluvinage, megh. 1376, Arras). Kolozsvári Tamás oltárképén a keresztre feszítés egyik lovas alakján négyszögletes egymást érő aranyozott véreteket láthatunk. A festett ábrázolásokon sokszor csak elütő színnel köröket vagy négyszögeket festenek a veret jelölésére. A zubbonyt nem mindig öv, hanem sokszor csak annak széleire pántszerűen erősített veretek szegélyezik. A mélyenülő övnek tulaj donképen az az értelme, hogy a páncélinghez tartozó kabátot odaszorítsa a törzshöz. Több síremlék azt bizonyítja, hogy a páncéling felett is hordtak öveket (Walter Bopfingen, megh. 1359. Bopfingen, plébániatemplom és IV. Rudolf őrgróf síremléke, 1348-ból, a lichtensteini kolostorban). A XIV. század végén ismét a bővebb ruha jött divatba, melynél az öv összetartó szerepet játszott ; a polgári férfi viseletben ekkor az öv ismét magasra kerül. A XV. század 60-as éveiben a divat lassan megváltozik; az öv elveszíti előbbi jelentőségét és kialakul a »Schaube«-viselet. 53 A csúti temető párta-övei, amennyiben eredeti helyén találtuk meg, inkább derékon, vagy valamivel alatta helyezkedtek el, semmiesetre sem estek egybe a XIV. század második felében divatos övviseletének helyével. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a csúti övek mind későbbi korból származnak. Egyszerű emberek temetkezéséről lévén szó, ezek az övek természetesen cingulum militare-nak sem tekinthetők. Cingulum militare lehetett a Kecskeméti Múzeum XIV. sz. díszeivé Szentkirályról egy vitéz sírjából. A pártaövek történetéhez érdekes adatokkal járulnak hozzá az 1460-as évekkel kezdődő kassai »Stadtbuch «-ban 150
