Budapest Régiségei 12. (1937)
Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152
io$ Az istenségek, kiknek a tábla szól, természetesen az oltárokon is találhatók,, és ezekből látjuk igazán, mennyire terjedt el nálunk Liber és Libera tisztelete. Aquincumban egyedül Libernek dedikálva olvassuk C. III. 3465 = 10432: Libero patri és C. III 34641 Libero' Aug(usto), ellenben C. III 13465 = 3466: Lib(ero) et Lib(erae) Aug(ustis) mind a kettőnek szól. A C. III 3506 = 10433 és 3467=10434 oltárfeliratokban csak Liberae maradván meg, szinte bizonyos, hogy ezekben is Liber és Libera állott. Aquincumtól nyugatra, Oszőnyben akadt egy oltár, C. III 4297 : Liber(o) et Lib(erae) Aug(usiis) felirattal, Carnuntumban C. III 14356 s *: Libero patri és egy másik felirat, C. III 143 56 50 , hol azonban Fortuna és Mercurius csatlakoznak. Hasonlóképpen találjuk más istenségek között Liber pátert egy győri oltáron (C. III 11079 = 4363). Fenéken C. III 10904 = 4126: Deo sancto Libero. Szombathelyen C. III 10910: Libero patri. Tovább nyugatra egyre ritkábban találkozunk velők. Már Noricumban és Raetiában alig van, Germaniában és Galliában úgyszólván semmi nyomuk. Toutain, Les cultes païens dans l'empire I (1907) p. 360. Ha azonban Aquincumtól délre fordulunk, egész sorát látjuk a helyeknek, hol Libert vagy vele együtt Libérât tisztelték. Nekik szóló oltárok előfordulnak még Ettyeken C. III 10359: Libero patri et Liberae, Érden C. III 10377: Libero patri, Rácalmáson C. 10327: Deo Libero patri, Adonyban C. III 10326: Libero patri Aug. Velencén C. III 10346: Libero patri et Libère, Pátkán C. III 10343 szintén alighanem ugyanígy, Dunapentelén C. III 3329: Libero patri, Dunaszekcsőn C. III 3298: Libero patri et Libère, Baánon C. III 3295: deo Libero patri és C. III 3294=10275, Vinkovcén C. III 3267: Libero et Liberae, Mitroviczban C. Ill 3224: Libero et Liberae Aug(iisiis). Es ez a sorozat tovább folytatódik aztán egyrészt Dalmatiában, másrészt Daciában és a Balkánon. Roscher, Ausf. Lexikon der griech. u. röm. Mythologie s. v. Libera (Wissowa) S. 2030. Pauly-Wissowa RE. s. v. Liber pater S. 67. Amint látjuk, votivtáblánk felirata is azok közé tartozik, melyek Libero patri et Liberae, az istenpárnak szólottak. Liber pater régi római istenség volt (Dessau, Inscriptiones Latináé selectae II 3065: lovei Leibero). Még a sybillai könyvek rendelték el Ceres, Liber és Libera tiszteletét Rómában, de amikor a görög Demeter, Dionysos és Koré velők egyenlőkké lettek, Liber, mint a szőllőmívelés védője, mint a bor istene jelenik meg. Libera pedig megfelelt Ariadnénak, aki Dionysos kedvese és felesége volt, később, mint a bor istennője, elválaszthatatlan társa. Budapest Régiségei. XII. *4 \
