Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
166 A felfogás, elsősorban pedig a város látképének beállítása annyira közel esik az imént bemutatott Ambling-metszethez, hogy már e külső kapcsolat is bizonyos rokonság, összetartózandóság mellett bizonyít. Különösen jellegzetes a Szent Gellért hegy s környékének, valamint a Dunába benyomuló pesti sarokbástyának teljesen amazéhoz hasonló megrajzolása. Továbbá a vár északnyugati oldalán (a kép középső előterében), kisebb domboldalt látunk, rajta néhány házikóval. Ez a motívum is épen ilyen beállításban van meg az Ambling-metszeten. A technikája azonban elmarad amazé mögött. Árnyékolása egyenetlenebb s a két robbanás ábrázolása (szikladarabok, egész falrészek stb. az arányok teljes mellőzésével képtelen magasságba szökellnek!) nagy adag naivitást árul el. S ez az ábrázolási tökéletlenség annyival súlyosabban esik a latba, mert hiszen az egész kép középpontja e robbanásokon nyugszik. Ezért rajzolta meg a képet a mestere. Hogy ki a mestere ennek az önállóan megjelent lapnak, csak sejthetjük. Mindenesetre Ambling művész környezetében kell keresnünk, talán egy Ambling-tanítványban. Az eddig bemutatott metszetek technikája ugyanis vagy jobb, vagy rosszabb e lapnál. Ugyanilyen vonalvezetést, árnyékolást nem igen találunk. Egyelőre megoldatlanul hagyjuk a kérdést, míg újabb összehasonlítási anyag nem kerül elő. ^Észa^^ugad_^ieállításban még egy nagyszabású s értékes rézmetszet jelent meg 1686-ban, a mely már nem csupán ostromkép, hanem az ágyúütegek, hadállások, gyalogsági elhelyezések pontos rajzaival egyszersmind stratégiai értékű hadálláskép, olyforma, mint a közismert Fontana-látkép. I A meglehetősen elnyújtott testű vár északi és keleti oldala madártávlatban terül a néző elé. A Duna hajlása, nagyjából a Szent Gellérthegy és háttere s Pest nyugati sarokbástyája olyanszerű kiképzésben és elhelyezésben van, mint az imént bemutatott Ambling-lapon. Az északi oldalon húzódó kőfalon kívül az egyes, rohamra és ostromra kijelölt csapatok jelképi ábrázolását találjuk, a vezérek neveinek pontos feltüntetésével. Ugyanígy megtaláljuk távolabb a brandenburgiak ágyútelepét s az északibb elhelyezésű Lotharingiai Károly-féle ágyúütegeket, melyek együttesen lőtték a vár északi szögletét. Ennek a lapnak s általán hozzá hasonló társainak topográfiája erősen elhibázott; látszik^ hogy_ már kitaposott formák, sémák után dolgozott itt is a mester, Jacob Jezl s nem helyszíni felvételek után. Lassanként egy-egy kis hozzátoldással, apróbb változtatással, a metszetek egész sorozatán keresztül végre előállt az a metszettipus, —T mint ez is, — a melyen a vár kiterjedési 1 Czím : Prospect der Statt Offen, sambt der Ka^serl. Attaque.
