Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

ïéy iránya merőleges a Duna folyására. E hamis topográfia daczára, a metszet egyéb mondanivalói, különösen a hadállások elhelyezése, a, víárkok berajzolása, sok irányban megbízhatók és tanulságosak, természetesen ama czélnak megfelelően, amit ez a lap is maga elé tűzött: az érdeklődő külföldi olvasónak a török-lakta magyar főváros ostromáról fogalmat nyújtani. Jezlnek e metszete, mint önállóan megjelent műlap, különösen annak köszönhette nagy elterjedését, hogy latin és német párhuzamos jelmagyarázatokkai feltűnő bőven van ellátva. Értéke is ebben áll elsősorban. ^Mioi Jiadálláskép természetesen kevesebb látnivalót nyújt, j^ereyèbbj^geometrikus cziJdTHA^ôlïaîàl^^ részletes, mint egyéb látképeken ; ezért kevesebb művészi igénynyel is lép a szemlélő elé. A lap felső bal sarkában külön kisebb képet látunk, magának a királyi kastélynak lövetését a Szent Gellérthegy felől. Kelet felől, madártávlatban még két, hasonló beállítású hadállásképet \, , . {

^i \ mutatunk be, mint metszettipust, Ezek k

özül az első, * Sig. Latomi Relationis Frankfurtban 1686 végén megjelent munka melléklete, a második

2 pedig emennek felhasználásával s megjelenése után készült önálló lap. Az elsőnek egész topográfiája meglehetősen elrajzolt. Maga a vár teljesen képzeletbeli házsorokkal van megtömve s a mecsetek tornyai, a királyi palota épületcsoportjai s magának a várnak alakja nem igazak, nem jók. A kép súlypontja a víárkok, ágyútelepek és sátortáborok elhelyezésén nyugszik. Az északi és nyugatészaki (Retek-utcza felől), ágyútelepek azonban egészen úgy vannak berajzolva, mint az imént bemutatott hadállásképeken. Ugyanígy van megrajzolva a másik lap is. Ha e lap technikáját figyelmesen vizsgáljuk, a frankfurti mesterekre ismerünk, kétségtelenül. Azok közt különösen kivált, mint láttuk, a két Merian, a kik nagyszabású műkereskedésükkel és kiadóvállalatukkal az e korbeli irodalmi és művészi mozgalmak középpontjává lettek. A terjedelmesebb, nagyobb lélekzetű krónikákat Merianék adták ki. A Theatrum Europseum metszetei is az ő vállalatukban készültek, magának az ifjú JVIeriannak kezével. Az összes körülmények, első sorban pedig a lapnak technikai kidolgozása (a hegyek árnyékolása,; a víz éreztetése, az épülettetők árnyékolása), azt mutatják, hogy ez a metszet ugyanazon mester keze alól került ki, mint a Theatrum Europasum metszetei. Ejt_^J^o£J£__teJiát Mathias Merian kar1 Abbildung der Statt und Festung Offen, wie dieselbe von der Christlichen Armee attaquiert wirdt. Anno 1686. 2 Warhaffter Grund und Abrisz der Haubt-Vestung Ofen, samt deren Belagerung und Vorstellung Approchen, Batterien und Kesseln durch die Kaps: und dero hohen Alerten Waffen, im Junio und Julio des 1686sten Jahrs. .