Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

• IÓ3 intenzitása nagyobb legyen. Károly főherczeg s kitűnő olasz hadimérnökei mindezt jól tudták s tegyük hozzá, hogy a két évvel előbb megkezdett és abbahagyott ostrom tanulságait is figyelembe vették; nem tehető fel tehát, hogy a várhoz oly közel, a Vérmezőnek majdnem a közepén helyezték volna el ütegeiket. Hanem attól észak és északnyugati irányban, a hogy a terep kissé emelkedik, a városmajor-utcza meg a reíek-utcza lankáin álltak az ütegek.

1 Képünkön a bal előtér dombos oldalt jelképez, rajta ágyúparkkal, mely épen működésben van. Ez a beállítás jó és tanulságos. Mindéiit egybeve

tve azt mondhatjuk, hogy az 1684-es és az 16Bó^ös • Ostromképek között, melyek nyugati beállítást mutatnak, alig van különbség. A% 1684-es ostromképek , típusa a Wussim-mets^el, a\ 1686-os ostromképeké pedig a^ imént bemutatott_A4' ejmn-mehjet^^z a két tipus ismétlődik azután számtalan változatban, csupán az előtér jelenetei változnak és módosulnak. Ezek viszont, — mint láttuk, — erősen támaszkodnak az i

dősebb Menard metszetre és emennek egyik forrására, a Siebmacher-metszetre. így jutunk el, a metszetek eredetének kutatása közben az Ortelius-krónikához, mely a legáltalánosabb, legszélesebb érdeklődést váltotta ki a maga korából minden krónikák között. A krónikák egymást átírták, itt-ott toldozták-foldozták a szövegen, miáltal megbízhatóságuk, hitelük nagyon alászállt. A régebbi események felől még aránylag nagyobb figyelmet érdemlő tudósításokat őriznek a kutató számára, mert hiszen kevesebb a szereplők vagy más kortársak hiteles följegyzése, levelezése stb. Az 1686. évi ostromra vonatkozó krónikaadatok azonban nagy bőbeszédűségük daczára sem megbízhatók s azokra alig is szorulunk, mert hiteles történeti kútfők állanak a tudomány rendelkezésére. E krónikák mondanivalóit ezúttal nem is történeti nézőpontból vizsgáljuk; hanem abból a szempontból, hogy mint a metszetek magyarázó szövege a korukbeli műveltség gyarapításához mennyiben járultak? Evvel kapcsolatban még a metszetek vándorlását is figyelembe kell vennünk. Mind e kérdések megoldását az alábbiakban adjuk. Az 1684-es és 1686-os budai ostromképek

4

_ a XVII. századbeli irodalmi és részben művészeti ízlés s felfogás szerint a krónikák két fájtjábanjelentek meg. Ezek egyiké az útleírás, másika a szorosabban v

ejU világkrónika esöpöifia. 'A

ffiàrmak típusa például Brown M. D. Edward utazási műve (Nürnberg, 1686), emezé pedig Abellinum Theatrüm Europasum (Frankfurt, 1662—173$) czímű sorozatos munkája. Az útleírások legnagyobb részében Buda vagy Pest egy-egy látképét találjuk a többi béP Károlyi kútfők alapján e kérdéseket részletesen ismerteti, i. m. p. 2^2. 21*