Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
mutatott városok látképeivel együtt, tekintet nélkül arra, hogy melyik város nevezetesebb, akár mint erődítvény, akár egyéb szempontból nézve azt. A világkrónikák zöme Buda és Pest képei mellett azok ostromképeit is szokták hozni. Az e fejezetben bemutatott ostromképek, csakúgy, mint az egyszerű látképek, állandó vándorlásban éltek. Ne m volta k szigorúak e kérdésben. A melyik kiadónak megtetszett vagy megfelelő volt egy metszetkep, azt vagy átvette más munkából, vagy teljesen hűen átraj^oltatta más metszővel. Ebből következik, hogy a XVII. századbeli efajta krónikák szövege és az illusztrácziók között sohasem fejlődhetett ki benső kapcsolat. Ezt avval helyettesítették részben, hogy külön, néha igen gazdag jelmagyarázatokat adtak az ábrázolatokhoz. Martin Zeiler 1664es leipzigi krónikája például mellékletekképen adja Buda és Pest látképeit, melyek sokkal kisebb méretűek, mint a Zeiler-krónika. E bizonyítékok egységesen igazolják, hogy a\ ostromképek a krónikaszövegektől függetlenek, azokat csak annyiban egészítik ki, hogy a XVII. s^á\adbeli olvasónak némi fogalmat nyújtsanak ama várról, a melyről épen s^ó van. Más jelentősége volt tehát e metszeteknek a maguk korában, mint a modern értelemben vett szövegábráknak. Sokszor csak hangulatkeltés volt a czél, tehát — nagyon szerény keretekben — a művészet eszközeivel élt a metszet: festményt pótolt. Tárgyunktól kissé eltérve szükségesnek tartottuk e kérdések fölvetését épen itt, az ostromképek bemutatásánál, mert hiszen épen ezek a metszetek, témakörüknél fogva látszólag sokkal jobban kapcsolódnak az ostromleíró krónikák szövegeihez. Ki kellett tehát mutatnunk, hogy ez a kapcsolat nagyon laza. A nyugati beállítású ostromképek mellett egy új ostromkép-tipust mutatunk be. Északnyugati beállítással az északi oldal heves ágyúzását illusztrálja, e mellett igen jól szemlélteti velünk az esryidőben folyó nyugati bombázást „ , • •—— ^JL—^— . u . _„_—^*—^^••»^••iw— "Www HIHIHI m n.m nni«/—_ 1{ Çj JsJ. Egyike a legfinomabban megmunkált XVII. századbeli karczoknak. Az egész kép háromfelé tagozódik témája szerint. Középen áll az égő vár; jobbról látjuk a nyugati bombázást, hadállásokat s elől látjuk az északi oldal törését és bombázását, a mély víárkokkal s nagyon mozgalmas tüzérségi jelenetekkel. Művészies egységbe ötvöződik az egész s a komor harczok jelenetei mintegy sejtetik a nézővel, hogy az utolsó kisérletek történnek a vár 1 Teljes czíme : Offen die königliche Hauptstatt in Ungarn den —~~s —f~~ Ao. 1686. in Angesich des Gross-Viziers von Ihro Kafserl : Mayst : und dero Reichs Völker mit Sturm erobert.
