Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

153 A legrégibb pesti ábrázolás a Dilbaum-Eikönográfiáböl ismeretes Zimmermann-metszet 1603-ból, mely a bal előtérben mutatja be Pest városát. E metszet vázlatszerű kidolgozása, -—miről egyebütt szó volt már — eleve kizárja azt, hogy a pesti mecsetek számáról vagy elhelyezéséről feltétlenül biztos értesülést nyújtson. Négy mecsetet látunk: kettőt a Duna felől, középen és északon, egyet a déli oldalon s egyet az északkeleti oldalon, A fenti sorrendben ezek így következtek : 1. a régi városháza körül, 2. a kishid-utcza körül, 3.-a szerviták terén, 4. a ferencziek terén. Ezek között legfontosabb volt a nagy mecset, a szerviták terén, a Károlykaszárnya (mai közp. városháza) északnyugati sarkán. Ha e metszetet összevetjük a Rómerközölte metszettel, azt látjuk, hogy a négy mecset topográfiai elhelyezése nagyjából megegyezik.

1 A viszonylagos hűséget tehát e metszettől megtagadnunk nem lehet. Már most Rómer meghatározásával szemben áll Rupp egyik meghatározása. Rómer a nagy mecsetet, a dunaparti mecsetet, a ferencziek temploma helyén volt mecsetet ahova helyezi, a Zimmermann-metszet szerint is helyes. De a negyedik mecsetet, mely a Pálosok telkén állt, Rupp máshova helyezi. Rupp szerint «a Pest város déli részén fekvő mecsetet» kapták a pálosok. Ez volna tehát a ferencziek terén volt mecset.

2 Ha megnézzük a négy mecset ábrázolását e metszeten, két tipust látunk. A dunaparti déli mecset minarettje két ház közé ékelve, épen nem mutatja a mecsetek tipikus képét. A déli oldalon levő mecset más elhelyezésben körülbelül ugyanilyen. A másik két mecset azonban már a rendes képet mutatja. Ez ábrázolási különbségnek azonban semmi jelentősége nincs. Az Ortelius-krónikából való Siebmacher-metszet ugyancsak négy mecsetet tüntet fel a pesti oldalon. Természetesen ezeknek a topográfiai elhelyezése csak hozzávetőleg pontos, mert maga a képrészlet is kicsiny (5 cm. hosszú) s eddigi ismereteinkkel nem egyező a négy mecset felállítása. Körülbelül Evlia Cselebi ittjártakor jelent meg az a nürnbergi krónikás könyv, Urbinus : Türk. Städtebüchlein, 1664, melynek egyik szövegkisérő ábráján Pest képét látjuk, északkelet felől beállítva. A kisméretű, gondosan megmunkált rézmetszet először jön most elénk. Technikája nem a jobbak közül való. A felfogás, a beállítás sok rokonságot mutat néhány hollandus metszettel. Metszője a szorgalmas és jónevű Jacob Sandrart, ki 1662-től kezdve Nürnberg művészei között szerepel s úgyis mint festő (az idevaló akadémiának volt kiváló tanítványa), úgyis mint illusztrátor-metsző sokat dolgozott. A beállítás újszerű, önálló, eredeti. A kis képet élesen tagolja az 1 Rómer : i. m. p. 82. 2 V. ö. Rupp i. ni. p. 249. Budapest Régiségei. X. 20