Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

iH északi (dunai), keleti és délkeleti sarokrondella. A keleti sarokrondellával egy láttávolba eső nagy mecset, a szerviták terén, kitűnik hatalmas kupolájával és legnagyobb minarettjével. Még három mecsetet látunk, átlag abban az elhelyezésben, a hogy Rupp megjelöli azokat. Mivel azonban az egész város képe úgy esik látószögünkbe, hogy a város kelet-nyugati irányú kiterjedését nem érzékelhetjük, ennek természetes következménye azután, hogy az egyes mecsetekről nem állapíthatjuk meg, hogy hova esnek. E különben szép és érdekes metszetnek ez a főhátránya, a mi szempontunkból. A sorrendben eljutottunk Mallet : Description de l'Univers czímű, Frankfurtban 1686-ban megjelent munkájához, melynek egyik intim finomságokkal teli rézkarczát a keleti ábrázolásokról szóló fejezetben már bemutattuk. Ennek a karcznak bal előterében látjuk Pest városát. Mint Buda ábrázolása, emez is teljesen eltér a történeti hűségtől. A szabályosan négyszögű Pest városában itt is négy mecsetet látunk, de szinte geometrikus pontossággal berajzolva a négy sarokbástya közelébe. Legnagyobbnak van illusztrálva a déli dunai mecset. Csakis a teljesség kedvéért hozzuk fel, egyébként semminő szempontból sem tanulságos. A nyugati oldalról való ábrázolások egyik tipusa, a már bemutatott Wussim-metszet, mint láttuk, Pest városát hatalmas hegyek alján, szigetszerű elhelyezésben ábrázolja. Ennek majdnem pontos mása (csupán az előtér benépesítése különbözik) az a könyvillusztráczió-rézmetszet, a mely a nürnbergi Hungarisch-Türckische Chronick 1685-ik évi kiadásában jelent meg. Előre bocsátjuk, hogy ebben a beállításban és kidolgozási modorban ugyanez a képtéma számos változatban ismeretes. Valamennyin, a föntebb említett metszetektől eltérően, négy mecsetet és egy templomot látunk. Ez a templom az eskütéri templomot ábrázolja. Helyét még pontosan ki lehet venni, ha az egész Pest alább tolódásából származó irányváltozást kiigazítjuk. Másik eltérés pedig az, hogy a legészakibb fekvésű mecset van nagy mecsetnek berajzolva. Az egyes minarettek nincsenek történeti hűséggel a műcsetkupolák mellé karczolva, mert hol keletről, hol nyugatról esnek, a mi természetesen helytelen, mert hiszen minden mecset bejárása nyugat felölj esett, hogy az imádkozó török arccal napkelet felé nézzen. Ezeknél a nyugati beállítású metszeteknél a hangsúly teljesen Budán van. A Vérmező felől és északnyugat felől lefolyt ostromok szövegmagyarázó ábrázolásainak készültek s a pesti városrész, a hegyekkel együtt csupán háttér s azt az ábrázolási czélt szolgálja, hogy a budai oldal még elevenebben jöjjön ki. Minthogy azonban a lelkiismeretes Wussim nyomdokain haladva, minden metsző pontos és aprólékosan kirajzolt bástyasorokat, házsorokat, rondellákat stb. dolgozott