Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

141 állítását iparkodunk — csupán e metszetek tanulságaiból — helyreigazítani vagy még több érvvel támogatni.

1 Voltaképen még ma is nagy ingadozást találunk a mecsetek és dzsámik helyeinek s számának meghatározása körül. Némethy említett kis munkájában főleg Bizozeri barnabita szerzetes nagy művében felsorolt idevágó adatokra támaszkodik.

2 Ennek kortársa és honfitársa, a rendkívül alapos Marsigli követ ugyancsak felsorolja a budai mecseteket.

3 A két lelkiismeretes tudósító azonban nem egyezik több pontban. Még két fő forrásunk van e kérdésekről, Paolo Zenarolla és Evlia Cselebi följegyzéseiben.

4 Ezek összeegyeztetését megkisérelte Litke Aurél

3 s most még mindezekhez kapcsoljuk a metszetek sokkal szerényebb tanulságait, és Andrea Magliar 1686-ból való igen jó rajzának tanulságait. Az ingadozás legfőbb oka onnan ered, hogy az egykori források gyakran nem tesznek világos különbséget mecset és dzsámi között s megesett, hogy egyik emlékíró egy átalakított mecsetet még a maga szemeivel látott, talán járt is benne, a következő átutazó már azt romokban találta, tehát nem is emlékezett meg róla

r ellenben egy újonnan épült, azonos nevű dzsámiról tesz említést. Mindezt a legaprólékosabb részletezésig ellenőrizni ma már szinte lehetetlen feladat. A várbeli mecsetekről például Bizozeri azt írja, hogy az ott lévő hat mecset közül némelyek újonnan épültek, egyesek pedig a keresztény templomokból alakíttattak át; de nem mondja meg, hogy melyik az átalakított vagy újonnan épült mecset.

6 A Bizozeri-említette várbeli hat mecsetet nézzük meg már most az Ortelius-kronologia északi beállítású pest-budai metszetén. Már tornyának méreteivel s szokatlan tagoltságával szemünkbe ötlik mindjárt a császári palota mecsete, — Serailik-gyamesi. Ez a királyi épületek középpontját foglalván el, topográfiai elhelyezéséhez szó sem férhet. Azután innen tovább haladunk a keleti bástyasor mentén s a távolsági arányok helyes megtartásával rátalálunk a második mecsetre, a basa mecsetére. Ez a mecset Némethy pontos megállapítása szerint a volt karmelita templom helyére esik. Nem nagy távolságra ettől, a Siebmacher-metszet egy egészen ép keresztény templomot mutat, melynek hossztengelye körülbelül párhuzamos 1 Némethy L. : Török mecsetek Budán. 2 La Ságra Lega contra la Poteriza Ottomana . . . Milano, 1690. 3 Veress E. : Gr. Marsigli Alajos Ferdinand jelentései és térképei Budavár 1684—86. ostromáról, visszafoglalásáról és helyrajzáról. • 4 Zenarolla : Giornale militare ouero Buda espugnata. 5 Buda-Pest a török uralom korában. 6 Vi avevano gli Turchi sei principali Moschee, alcune da loro alkaté, altre di anüche Chiese de' Crisüani. . . Bizozeri, i. m. Lib. IV. p. 141. Ebben a kérdésben tehát csak illusztráczió dönthet, ha annak megbízhatóságát előbb megállapíthatjuk.