Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

solja az, hogy a sziget legészakibb csúcsán a várható támadások ellen épült érseki kastély még nyomaiban sincs meg. Ez a lap ugyanis, mint másutt már bebizonyítottuk, annak a metszetnek mintegy folytatása, melyet ugyancsak Ambling készített. A szélességi méreteket, ugyanazon látószögből beállítva, Ambling hűen átvitte erre a lapra is, csak még hozzárajzolta a szigetet és az óbudai romokat. Ezért látjuk a szigetet oly összenyomottnak. Több már nem kerülhetett a rézlemezre s így a sziget északi része csonkán van berajzolva. A hangsúly ama két kolostorromhalmazra s a jobb előtérben látható óbudai romokra van fektetve, a bal előteret a metsző tehát elhanyagolta. Kötve volt a berajzolandó terület kimértségéhez. . , íme az egyetlen XVII. századi illusztráczió, a mely Margitsziget egykori topográfiájához némi megbízható adatot nyújt. Hálásak vagyunk már e kis adatért is, mert, a mint láttuk, Ambling elődei és kortársai a szigetet csodálatos egyöntetűséggel hanyagolták el ábrázolásaikon. Budai mecsetek, dzsámik, templomok. A török mecsetek kupolái és a hozzájuk simuló karcsú, kecses minarettek a XVI—

XVII. században Buda képét olyan keleties külsővel ruházták föl, hogy az szinte megtévesztésig hasonlított a korabeli valódi török városkákhoz. Ezt a benyomást azok a külföldi utazók, kik hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtak a fővárosban, majd mindnyájan fölemlítik Budáról szóló feljegyzéseikben. A török hitvilág nagy ereje, mely a török ifjút és férfit elsőrendű harczossá tudta tenni, hozta magával, hogy az elfoglalt keresztény városokban található «hitetlen imaházakat», a templomokat alakították át elsősorban mecsetekké. Ha a nagyszámú törökség lelki szükségleteit (ez a szám a hadsereg nyomában rendszerint vonuló rablócsorda, nők s gyermekek számával nem ritkán megkétszereződött), nem győzte ellátni a keresztény templomokból átvedlett imaházakban, akkor siettek új mecseteket emelni, időt s költséget nem kiméivé. Ezek az új imaházak vagy dzsámik voltaképen értékesebbek voltak a muzulmán katonaság szemében, mert híven a vallási előírásokhoz, méretekben, külső és belső architektúrában, elhelyezésben stb. hajszálnyira hasonlítottak a hazulról jól ismert mecsetekhez. Építésüknél a legapróbb részletekre is figyelemmel voltak, míg az inkább hosszúkás alakú keresztény templomok átalakításánál sok nehézséget okozott a Mekka felé mutató iránytjelző kiblah, az előcsarnok, mihrab, s egyéb megállapított, kötött formákat viselő mecsetrészek előírásos fölépítése. 18*