Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
kérdésünk szempontjából minimális a történeti és semmis a topográfiai értéke. Sokkal többet mond nekünk kis méretei dacára a nürnbergi Birkenkrónika 1684-ik évi kiadásából ismeretes, Óbudát ábrázoló finom rézkarc, Ambling mester munkája, a mely észak-déli elhelyezéssel az egész Margitszigetet elénk varázsolja, még pedig a% ott található romoknak igen részletes rajkaival. A nagy gonddal dolgozó s minden értesülést felhasználó Ambling e karca az egyedüli ábrázolás ebből a századból, a mely megérdemli a részletes elemzést és már a romok elhelyezésével a modern topográfiai hűség felé közeledik. Hangsúlyozzuk azonban, hogy csak közeledik, mert teljes megbízhatóságról szó sem lehet. A sziget IV. Béla leányának ideköltöztetésével nyer először jelentőséget. Ennek a Duna kettős sodratával természetszerűen jól védett és nyugalmas, csöndes helynek kolostori életre alkalmas voltát nagy királyunk jókor észrevette. Fontos volt a hely megválasztása, mert hiszen az alig letelepült, népünkkel még el nem keveredett pogány hiten élő kunság ez idő szerint mint belső háborgató elem veszedelmes lehetett volna egy gazdag berendezésű s könnyen megostromolható kolostorra nézve. Egy-egy visszatérő tatár had becsapása sem volt még egészen lehetetlen. Ezek mind lovon járó, nem vizén járó népek lévén, a Nyulak szigete nem eshetett könnyen útjukba. íme a főokok, melyek következtében a Nyulak szigete vagy ez időtől fogva Margitsziget valóságos kolostorteleppé lett, IV. Béla jóvoltából. Ma már nagyrészt tisztázott az a kérdés, hogy hat szerzetház s templom, meg a sziget északi részén az esztergomi érsek erődített, tornyos várkastélya, egy falucska s egy királyi palota állott itten. 1 Ezek között legnagyobb jelentőségű s a legfényesebben fölépített kolostor volt a Domonkosrendieké, kiket a király különös kegyeivel halmozott el. Ennek közelében építette IV. Béla a maga királyi kastélyát. Ha már most ezek után az Ambling-metszetet nézzük, azon két nagy épületcsoportot fedezünk fel. Az északi oldalon négyzetes alapú, falakkal körülvett épülettömböt, a pesti oldal felől, északon és délen két elég ép toronynyal s belül romokkal. Ettől délre pedig egy másik épületcsoportot, öt négyszögű csonka és egy még ép toronynyal. Ama\ a Domonkosrendi apác\ák kolostora, eme% a János-vitézek vagy keresztesek vára és kolostora. A metszet megbízhatóságát nézetünk szerint nem befolyá1 Ez ismereteink alapját László király amaz adományleveléből nyertük, melylyel 1278-ban a szigetet az apáczáknak adja s melyre Salamon is hivatkozik. II. p. 201. Ez alapon dolgozott Osváth és Őri is.
