Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
ç8 - A királyi palota kelet felől való ábrázolása még egy külön csoport*metszeten látható. Ezek az eddig ismertetett metszetektől rajztechnika, vonalvezetés, történeti hűség és topográfia szempontjából igen nagy eltérést mutatnak. Mindjárt feltűnik e lapoknál a primitiv kivitel. A közös beállítás ez: Buda és Pest képe északkelet felől, mi által a királyi kastély a távlat törvényeinek megfelelően erősen összenyomódik homlokzatánál ; továbbá a Sz. Gellért-hegy nagyon elnyúlik s a Duna hajlása egészen elrajzolt. Azonban kétségtelen topográfiai előnyei is vannak, ezekkel más fejezetben foglalkozunk. A palotából e metszeten a déli oldalon volt kerek, magas toronyépület, e mögött két kisebb tornyosépület s északnyugati sarkán egy négyzetes alapú, alacsonyabb toronyépület látható. Habár e metszetek már mind a XVII. századbeli Budát ábrázolják, a mikor a sok harczot kiállott város, vár és királyi kastély egészen más képet mutathatott, mégis azt látjuk, hogy a város teljesen ki van építve. Templomai, mecsetjei, utczái egy békésen fejlődő, rendes város benyomását teszik a szemlélőre. A megbízhatóság tehát nagyon szerény keretek között mozog, magának a királyi kastélynak ábrázolására nézve is. E%en metszetek őse, a% OrteUus-Chronológiában megjelent Sieb macher-metszet, melynek c? x íme e\: Wahre Contrafaciur der Stadt Ofen und Pest wie es von den Christen belegert worden. Anno 1602. 1 Ismétlődik s számtalan új, csak méretekben külömböző kiadást ért egészen 1686-ig, a krónikás könyvek nagy számában. 2 (5. kép.) A bemutatott metszetek — mindannyian német mesterek könyvillusztrácziói — azon lapok típusai, melyeken a királyi palota kçleti, nyugati, vagy északi ábrázolását látjuk. Mint láttuk, az anyag a királyi kastély topográfiájára vonatkozólag nem gazdag. A Székesfővárosi Múzeum közel százhatvan idevágó metszetének gondos egybevetéséből végeredményképen meg kell állapítanunk, hogy a királyi kastély ábrázolásait feltüntető metszetek egyrészt a Meldemann- és Wohlgemut-metszetre, másrészt az Orteliusnál megjelent SÍeHmacher-metszetekre vezethetők vissza, mint forrásokra. Nemcsak a német munkákba mentek át e forrásmetszetek változatai^ hanem az olasz, Jfrajrciia^Ji_oJ]andus történeti irodalomba^ is^ Ofen und Pest. [= Happelices E. G. Thesaurus exoticorum. Hamburg, 1684.] Buda, Ofen, wie solche von den Christen belagert und den andern September Anno 1686 glücklich erobert worden. Önálló lap, Houfnagel metszete. v Ofen. Die Haubtstadt in Unter-Ungarn. [— Hungarisch-Türckische Chronick, Nürnberg, 1685.] > r 1 Kisebbített alakban közölve Szilágyi történetében, VII, p. $jj. 2 Az olasz metszők, mint Franco, Matteoli, különösen ebből merítettek V. ö. : Kremmer Dezső, i. m.
