Budapest Régiségei 9. (1906)

Láng Nándor: Figurális terrakották az Aquincumi Muzeumban 3-32

21 szokásos értelmezés, hogy itt a termékenységnek, az éltető szerelemnek istenségével van dolgunk, csak föltevésszámba mehet. A primitiv népeknél nagy szerepet vivő, az anyaságot jelképező és védő kurotrophos tipus itt azzal a változtatással fordul elő, hogy a nőnem egy, hanem két kis gyermeket tart ölében ; l ide tartozik az ephesosi Dianára emlékeztető sokmellű nőszobrocska.

2 A római vallás elterjedéséről tanúskodnak a görög-római plasztika típusainak hatása alatt mintázott istenképecskék : Pallas, Mercurius, Mars, Juppiter, Apollo, Abundantia és az eredetibb módon komponált lovagoló Epona,

3 mindenekelőtt pedig Venus. Az utóbbi a legnépszerűbb: hol az Anadyomene, hol a Medici vagy másféle tipusok gyönge utánzataiban

4 lép elénk. Ezek az istenképek leginkább a larariumokban szerepeltek penatesként: ilyen larariumot több helyen fedeztek fel, pl. Vichyben, a Semur melletti Chateletben.

5 Mások exvotokul használtattak; ez volt a rendeltetése azoknak az istenszobrocskáknak, melyeket a gyógyforrásokban vagy szentélyek helyén találtak. A lakásdíszítő terrakották csoportjához számítjuk a genreszerü ábrázolásokat: ruhás asszonyokat, rabszolgákat, a tövishúzó fiút,

6 a groteszk ábrázolásokat. A római imago-kultusz tanúi lehetnek a nagy számú busteök, melyeket a portraitszerűségre való törekvés jellemez és a melyek közt a női példányok

7 a császárnék arczképeinek gazdag változatú frizuráit utánozzák. A bullás gyerekek mellképei közül némelyik pénzgyűjtő perselyül szolgált.

8 Nagy számban fordulnak elő a főként játékszerként használt állatképek.

9 — A provincziális terrakották technikai kivitele nagyon gyönge. A számos öntőmintával, és magukon a példányokon is konstatálhatjuk, hogy a legtöbb esetben már nem alkalmazták égetés előtt a mintázó pálczával való részié tező, finomító kidolgozást; akárhányszor még arra sem ügyeltek, hogy az elülső és hátulsó félnek összeragasztásából eredő vonalat eltüntessék.

I0 Annál meglepőbb tehát, hogy ezeknek a gyönge alakoknak mesterei szükségesnek tartották, hogy műveiken magukat megörökítsék. A mi a művészi becsű görög terrakottáknál a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, — ott csakis néhány hellenisztikus példányon fordul elő a mester aláírása, — az majdnem rendes 1 i. m. 25. 28. és ?o. t. Blanchet, i. m. íjj. 1. 2 Tudót, 72. t. F. 3 i. m. 24. kép. 54. j$. t. 4 i. m. J7—J9. kép. 71. 19. 20 -24. t. Blanchet, i. m. 126. 1. 5 Tudót, 11. kép, 15—17. t. 6 i. m. 70. t. Blanchet, i. m. 190. 1. 7 Tudót 57. 58. kép, 52—54. t. 8 i. m. 48. t., Jahrbuch, 1901. 160. 1. 9 Tudót, 57—62. t. Blanchet, i. m. 15?. 1. 0 Tudót, i. m. 19. t.