Budapest Régiségei 9. (1906)

Láng Nándor: Figurális terrakották az Aquincumi Muzeumban 3-32

22 a provincziális római művészet terrakottáin. 1 Sőt mi több, nemcsak a típust mintázó mester, hanem az öntőmintával mechanikusan dolgozó fazekas is megörökítette nevét: így kell értelmeznünk az egyazon öntőmintán, kívül és belül, olvasható két nevet. 2 A galliai terrakották technika és stilus dolgában közel rokonai az aquincumi terrakottáknak; azért a többi római provinczia agyagszobrocskái­nak mellőzésével, mint a melyeknek Összegező feldolgozásával úgy sem ren­delkezünk, áttérhetünk az aquincumi terrakották leírására. A teljes terrakotta, melyet képünk eredeti nagyságban mutat be, mez­telen fiatal nőt ábrázol. Testének súlya bal lábán nyugszik, a minek meg­felelően bal csípője kissé kidomborodik; jobb lábát térdben enyhén meg­hajlítva kissé hátravonja s a földet csak lába ujjaival éri. Könyökben meg­hajlított karjával a hátát borító köpenynek csücskét tartja, úgy hogy annak redői kezefejét eltakarják; jobb karját teste mellett bocsátja le egyenesen, kezével azonban nem fogja a köpeny szélét (a mint azt hasonló helyzetű ábrázolások után várnók), hanem tenyerét, feltűnő módon, kifelé, felénk for­dítja. Enyhén jobbra hajló fejét diadém ékesíti ; fölül barázdával kettéválasz­tott haja vízszintesen tagolt vastag fürtökben omlik le két oldalt úgy, hogy homlokát háromszögben határolván, fülét is betakarja. A test arányai hibásak, az egész alak nagyon zömök : a fej hossza csak ötödfélszer foglaltatik testében (a nyaktól a talpig számítván) ; bal karja tetemesen hosszabb jobb karjánál, lábszárai kurták; alsó teste nem áll helyes arányban a törzszsel. Az idomok mintázása is el van hanyagolva, elmosódott; a medencze táján kellő szélességet mutat, fönt azonban túlságosan keskeny, melle majdnem egészen lapos. A láb ujjai nagyjából még meg vannak külön­böztetve, kezén azonban már csak négy ujjat jelzett a mester durva választó vonalak segítségével. Az arcz gondosabb, kifejezésre törekvő, akárcsak tipikusan helyes mintázásának nyoma sincs; a szem részletezése egészen hiányzik, a szemet egy barázdával körülhatárolt kis dudor adja, az orr, száj és áll formáit a mintázó pálczával vont néhány vonás jelzi fölületesen. Ennek a futólagos mintázásnak megfelelő a köpeny két oldalt látszó szélének redő­zése; az alak hátát borító köpenyen semmiféle formát, testhez simuló ráncz­vetést nem veszünk észre — hisz erre még a klasszikus görög terrakottáknál sem vetnek gondot —, egész felületét csak néhány barázda szakítja meg. 1 Tudót, i. m. 6j—73. 1.' Bonner Jahrbücher, 1885. 187. 1., 1903. 188. 1. Blanchet, i. m. 8?. 1. 2 Walters, History of ancient pottery. II. 382. 1. sx £™ilos CARATRI azaz S ' csinálta ( avot = fecit), C. mintájával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom