Budapest Régiségei 8. (1904)

Éber László: Középkori és renaissance emlékek Budapest területéről 49-84

6i Nemes, nagyon egyszerű a ruházat elrendezése is. Semmit sem látunk rajta a hajtékoknak abból az éles megtöréséből, elaprózásából, a mely ebben a korban szintén olyan gyakori. A két apostol szobra azt a benyomást kelti, mintha a művész XIII. századbeli franczia minták nyomán készítette volna el művét. Franczia szobrokra emlékeztet az egyik alaknak komoly, méltóságos, a kis méret daczára is monumentális hatású feje (7. kép). A középkori emlékek sorában még csak néhány darabot kell bemutatnunk. Budáról származott a Fővárosi Múzeumba egy oszlop törzsének két hengeralakú töredéke vagy két hasonló oszlopnak egy-egy töredéke (8. kép), a melyek egyike 24, másika 18 centiméter magas. Átmérőjük körülbelül 14 centiméter. Mindkettőnek hosszában mintegy 10 centiméter szélességben a henger ellapúi és a diszítmény is megszakad. Fölületüket igen jellemző hármas szíjfonatos, négy- és ötszirmú rózsákkal váltakozó domború diszítmény borítja. Fővárosunk területéről eddigelé semmi hasonló jellegű emléket sem ismerünk. Annál nagyobb a jelentősége ennek a két csekély terjedelmű, de a maga nemében minálunk páratlan darabnak. Alkatuk, diszítésök formája a fölső olaszországi régibb középkori, longobard eredetű művészetre utal, a mely a lombardiai kőfaragók révén már időszámításunk első évezredének a végétől kezdve Olaszország területén kívül is elterjedt és első sorban Dalmátiát ejtette útjába. A longobard és román művészet viszonya, ez utóbbinak a keletkezése épen napjainkban a középkori művészet történetének legtöbbet megvitatott kérdései közé tartozik,* de bizonyos, hogy a lombardiai kőfaragók decorativ művei, a melyekben a szíjfonatnak, ez ősi longobard elemnek, a változatos formái akkora szerepet játszanak, Nyugat- és Dél7. kép. Apostol feje. A 6. képen ábrázolt töredék részlete. A Fővárosi Múzeumban. * Lásd legújabban Richard Streiter Entwickelungsfragen aus dem Gebiete der christlichen Kunst des ersten Jahrtausends czímű tanulságos ismertetését, Beilage zur Allgemeinen Zeitung, 1905, 167. köv. szám.