Budapest Régiségei 8. (1904)

Hampel József: Thrák vallásbeli emlékek Aquincumból 3-47

r~ zása azon fejlődési fokán, mikor a kabir legenda meg a thrák lovas korábbi formája egymással egyesült ugyan, de mind a kettő még ébren van a köztudatban. Egy bregetioi festett kőlemezen is megvan még a balfelőli lovas alatt a kutya/ tehát itt is még élénk a kabirrá átváltozott thrák hős emléke. Kár, hogy a kutya alatti téren lekopott a festék és nem tudhatni az ott kifaragott alaktalan idom emberi alakot jelez-e vagy sem. Egy dunapentelei kődomborművön (10. ábra) hasonlókép megvan még a kutya a baloldalon fekvő ember fölött, de a leterített két ember már egészen egyforma, nincs köztük oly gondos megkülönböztetés, mint a segesvári táblácskán. Äzt kell tehát hinni, hogy ebben a stádiumban úgy az eredeti thrák hős legendája, mint a halott kabirról szóló külön monda már valamennyire elmosódott volt és lassan egészen megszűnt a két leterített alak megkülönböztetése, még a kutya is elmaradt. Ilyen formában számos képen látjuk a leterített emberpárt.'Ezen nagyszámú, de többnyire gondatlansággal és felületességgel készült képeken kívül a művészibb ízléssel és nagyobb gonddal készült emlékeken határozattabban és bizonyos következetességgel érvényesül a letepert kabir traditiója, a mit onnan sejthetünk, mert azokon csupán az egyik lovas teper le embert. Egy domborműves táblácskán Bukarestben 3 csupán a baloldali ló alatt van ember, a másik ló alatt semmi sincs, a Klagenfurtban őrzött virunumi táblán

4 ismét a baloldali ló alatt van letepert ember, míg a jobboldali alatt kigyó kúszik. Érdekes egy metszett kő,

5 a melyen a két ló közt ülő nő alatt, nem a lovasok alatt, van kiterített ember. Végül talán legerősebb a tanulság az egy letepert ember kabir volta mellett az, melyet épen a mitroviczai táblácska és 12 analógiája nyújt; mert itt az egyik ló alatt fekvő kabiron kívül a maczedoniai kabir-cultus más fontos alkateleme, a hal (Pompilos) is előfordul a másik ló lábai alatt. Nowotny fönnidézett föltevését ez esetekben tehát a hal is igazolja. A halnak a kabir-cultusban régtől fogva nagy fontossága lehetett. Utóbb is, mikor már nemcsak tengermellékiek vallása volt, megmaradt mint a mysterium egyik ősrégi jelképe és átment abba a fejlődési szakaszba, mikor a kabirok a dioskurokkal is összefolytak, mikor lovasokká váltak a kabirok. 1 Lsd. ábráját Arch. Ért. 1905. 354. I. 2 Sorozatunkban így mutatják a 23, 50, J2, Jí, J4> ?9i $6, Ç7, 58, 59, 60, 61, 64 és 67 számú domborművek. 3 Sorozatunkban 41. sz. 4 U. o. 40. sz. 5 U. o, 6^. sz.